Kilencéves volt, amikor édesapja rákban elhunyt. Gabi épp az iskolapadban ült, amikor édesanyja bement az osztályba, és mondott valamit a tanítónak. Ő abban a pillanatban tudta, árva maradt.
„A daganatos betegségről már van diskurzus, de a halállal még most sem tudunk mit kezdeni, akkor aztán meg végképp nem beszéltek erről, tehát nem sok esélyem volt ezzel megbarátkozni” – mondta el egy tévéműsorban Gabi, akinek nagyon meghatározó volt ez a fájdalom az életében.
„Biztos, hogy egy olyan gyerek, aki elveszíti az egyik felét, az érzékenyebb, de ez lehet igaz akkor is, ha elválnak a szülők. Azzal a borzalmas veszteséggel, amivel most ennyi gyerek felnő, nagyon nehéz szembenézni.”
Kiemelt kép: Central Médiacsoport Archív