A környezetvédő szervezetek már megkongatták a vészharangot, a klímaváltozás ugyanis a kávéültetvényeket sem kíméli. A legpesszimistább becslések szerint 2080-ra lehet, hogy más forró italt kell keresnünk a reggeli felfrissüléshez, mivel egyszerűen nem lesz több kávé.
Az igényes arabica
Az ital, ami reggelenként a csészénkbe kerül, döntően két kávéfajtából, az arabicából és a robustából készül. A földön elfogyasztott kávék nagyjából kétharmadának a jobb minőségű, zamatosabb arabica az alapanyaga. Ez a legrégebben ismert kávéfajta, íze teltebb, kellemesebb, mint a leggyakrabban instant kávékhoz használt robustáé. Ám ez a kávéfajta az időjárásra és a talaj minőségére is érzékenyebb, ez pedig a klímaváltozás miatt rossz hír a kávékedvelők számára. Szakemberek szerint 2050-re az emelkedő hőmérséklet és az emiatt elszaporodó kártevők és gombák miatt akár 50 százalékkal is csökkenhet a kávé termőterülete, a kifejezetten az arabica fajta termelésére alkalmas területekből pedig arányaiban még több mehet tönkre.
Egyre többet iszunk belőle
A Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organization) adatai szerint, miközben a kávétermesztők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, a kávéfogyasztás évente 1-2 százalékkal nő. Becslések szerint jelenleg nagyjából 2 milliárd csészényi fogy el naponta a világon.
Egészséges, vagy sem?
A kávézást sokáig káros szenvedélynek tartották, az utóbbi évek kutatásai azonban azt igazolták, hogy a kávé fogyasztásának kifejezetten jó hatásai is vannak az egészségünkre. Hatékonyan serkent például bizonyos agyi tevékenységeket, javítja a rövid távú memóriát, és növeli a fizikai teljesítőképességet. A kávé számos vitamint, például B-vitaminokat, ásványi anyagokat (mangánt, kalciumot, magnéziumot, foszfort) és közel 1300-féle antioxidáns hatású vegyületet tartalmaz. Ez utóbbiak segíthetnek az idő előtti öregedési folyamatok és egyes daganatos, valamint szívbetegségek megelőzésében. A 2-es típusú cukorbetegség elkerülésében és a fogyásban is szerepet játszhat a kávézás.
Rontja a refluxot
A legtöbb kutatás szerint a kávé jó hatása napi 1-2 csészényi ital elfogyasztásakor jelentkezik. Túlzásba azonban nem szabad vinni, mivel ez megterhelheti a szervezetünket. A koffein hatására fokozódó éberség túl nagy mennyiség esetén átcsaphat szorongásba és idegességbe. Ha későn kávézunk, nem tudunk elaludni, és ha sikerül is, romlik az alvásunk minősége. A magas vérnyomásra hajlamosak és a szívritmuszavarral élők számára sem a kávé a legjobb ital. A reflux és a gyomorégés tünetein is ronthat a fekete.
Van, aki érzékeny rá
A kávé hatóanyaga, a koffein nem egyformán hat az emberekre. Legtöbbünknek nem árt napi 2-3 kávé, azaz 200-400 mg koffein, ám van, akinél egyetlen csésze ital 100 mg-os koffeintartalma is kellemetlen tüneteket vált ki. Forróságérzés, izzadás, megemelkedett pulzusszám, gyomorpanaszok, remegés, növekvő szorongás jelzi, ha valakinek a szervezete erőteljesebben reagál a koffeinre. Érdemes tudni, hogy a kor előrehaladtával egyre érzékenyebb lesz a szervezet ezen a téren. Egyes növényi alapú étrend-kiegészítők, például az immunrendszer erősítésére szedett echinacea is felerősítheti a koffein hatását.
Nem mindegy, mikor kortyoljuk
A kutatók szerint nem érdemes közvetlenül felkelés után kávéért nyúlni. Ilyenkor ugyanis sok a szervezetünkben a kortizol nevű stresszhormon. Ha a magas kortizoltermelés időszakában kávézunk, csökkentjük a koffein hatását, és a koffeintoleranciánk is nő, vagyis egyre több kávéra lesz szükségünk a felélénküléshez. Jobb, ha inkább várunk egy órát ébredés után, mielőtt meginnánk a nap első adag serkentőjét.
Magyar ember írta át a történelmét
- A kávézás kultúrája Jemenből indult. Maga a kávé név is arab eredetű, jelentése „a bab bora”.
- Magyarországra a törökök közvetítésével jutott el a „fekete leves”. Az első pesti kávéház 1714-ben nyílt, tulajdonosa a rác származású „Kávéfőző Balázs” néven ismert mester volt.
- A magyar Illy Ferenc üzletember az aromazáró csomagolás és az automata kávéfőző feltalálásával is forradalmasította a kávéfőzést.
- űLudwig van Beethoven ragaszkodott hozzá, hogy a számára készülő kávét pontosan 60 kávészemből főzzék.
A kőolaj után a kávé a világkereskedelem második legnagyobb forgalmú terméke. A világ országaiban a vendéglátás leggyorsabban fejlődő ágazata is a kávézóké. - A KSH adatai szerint 2020-ban Magyarországon fejenként 2,7 kilogramm kávét fogyasztottunk el. A magyarok 39 százaléka napi 2-3 kávét iszik, a kávés italok közül az eszpresszó a legnépszerűbb.
Fotó: Adobestock
