Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek az egészségügyi ellátás jelentős részét térítésmentesen vehetik igénybe, azonban ennek az az ára, hogy a költségvetésből erre elkülönített alap egy adott időszakra csak egy bizonyos mennyiségű egészségügyi ellátást tud biztosítani. 2007 óta különböző – országos, intézményi, betegfogadási – várólistákon vezetik, ki mikor kerülhet sorra az adott ellátás kapcsán. Hogyan tudjuk az orvosi konzíliumot megsürgetni? Hova fordulhatunk? Dr. Németh Kinga ügyvéd segítségével keressük a válaszokat.
Kétféle ellátási mód
„A fent említett várólistában felállított sorrendtől eltérni csak sürgősségi vagy orvos-szakmai ok miatt lehetséges. Fontos tisztázni, hogy egy páciens nem dönthet a várólista hossza alapján arról, hogy melyik kórházba, rendelőbe megy. Alapvetően kétféle módon tudunk egy ellátást igénybe venni: háziorvos vagy szakorvos által írt beutalóval, vagy beutaló nélkül igénybe vehető ellátásokat a területileg ellátásra kötelezett szolgáltatónál. Tehát elsősorban területi ellátási kötelezettség van (beteg lakóhelye, tartózkodási helye alapján), az egészségügyi szolgáltató megtagadhatja az ellátást kapacitás hiányra hivatkozva, ha nem területileg hozzátartozó beteg kér ellátást (kivéve életveszély elhárítása)”- mondja az ügyvéd.
Ki a felelős a várólistákért?
Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a rá kötelező jogszabályok alapján, törvényesen jár el a várólistás ellátások kapcsán, minden szakmai szabályt betartott, úgy a felelősség alól mentesül.
„Az egészségügyről szóló törvény szerint minden beteget az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. A várólisták kialakulásáért elsősorban az egészségügyi intézményt fenntartó állam a felelős, tehát az ebből eredő bizonyítható kár megtérítéséért is hipotetikusan az állammal szemben kellene pert indítanunk” – magyarázza dr. Németh Kinga.
Ha téves a diagnózis
A várólisták ellen tehát nem sokat tehetünk. Joggal merül fel a kérdés, bele kell-e a törődnünk abba, ha az orvos kapacitáshiány miatt, vagy anyagi megfontolásból nem kér egy vizsgálatot, esetleg félrediagnosztizálnak minket.
„A kezelőorvos csak orvosszakmai indokok miatt mellőzhet egy-egy vizsgálatot, beavatkozást. Téves diagnózis esetén pedig, ha a beteg, illetve családja életére jelentős hatása van, ebben az esetben kártérítési igénnyel élhetünk az egészségügyi szolgáltatóval szemben. Polgári peres (bírósági) úton, magánjogi eljárásban igénnyel élhet a panaszos az egészségügyi szolgáltatóval szemben. A bíróság megállapíthatja az intézmény kárfelelősségét, és kártérítés, sérelemdíj fizetésére kötelezheti” – ismerteti a szakember.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: adobestock
