Így melengessük a hagymásokat!
Ősszel ki kell ásnunk többek között a kertbe kiültetett amarillisz hagymáját, a csodagumó gumóját és a Canna rhizómáját a földből, mert a fagyok beálltával elpusztulnának. A hagymás növények számára megfelelő hely télire egy hűvös, száraz, de fagymentes garázs, esetleg pince is. Egész télen tarthatjuk őket szárazon, papírba csomagolva.
A nylonzacskó nem jó választás, mert abban berohadhatnak a növényrészek. Fontos, hogy amikor megszárad a gyökérzetük és a felületük, morzsoljuk tisztára őket, így számos betegségüket megelőzhetjük.
Ha szaporítani akarjuk őket, akkor a sarjhagymák leválasztása, illetve a rhizómák feldarabolása is ilyenkor történjen. A szaporításkor keletkező sebfelületet mártsuk faszénporba, így megakadályozható a befertőződés.
Tipp: Hogy kora tavasszal is virágozzon a kertünk, teraszunk, a telelő hagymások helyére
ültessünk jácintot, tulipánt!
Cikászok és leander téli gondozása
Télre sajnos be kell hordanunk számos dézsás növényt is. Nem tűrik a fagyot a cikászok, az encián, a murvafürt, a leander, az üvegmosófa és még sok más társuk. Ezeket a növényeket nem tehetjük sötét helyre, mert nem húzódnak vissza. Fontos számukra a világos tér, hogy ne dobálják le a leveleiket, hiszen
valamennyit télen is fotoszintetizálnak, így igénylik a fényt.
Emellett állandó 8-12 Celsius-fokra van szükségük, ahhoz, hogy ne fázzanak meg, és ne is induljanak növekedésnek. A nyáron heti rendszerességgel végzett öntözést ilyenkor ritkítsuk a felére, ha pedig valami miatt lehullik a növény levele, öntözzük még kevesebbet! Kizárólag csak akkor kapjon vizet, amikor kiszáradt a földlabdája, különben berohadhat a gyökere, és elpusztulhat. Ősszel csak annyira metsszük meg, hogy ne zavarjanak az ágak, az átfogó, komolyabb metszést hagyjuk meg tavaszra! Így tehát a márciusunk teljen az átültetéssel, metszéssel, alakítással.
Tipp: Elő az ollóval!
Ősszel nem tanácsos metszeni, tavasszal pedig csak a fa felét szabad visszavágni, persze úgy, hogy a korona arányos maradjon. Így a bokor egyik fele korábban, másik fele később nyílik majd. Következő évben metsszük azokat az ágakat, amelyek előző évben kimaradtak. Amikor eléri a növényünk azt a méretet, amit nagyobb cserép híján nem léphet túl, akkor jöhet a legdrasztikusabb beavatkozás: a gyökérmetszés.
Ilyenkor nemcsak a lombkoronát, hanem a gyökértömeget is közel felére vágjuk le, és friss földdel ugyanabba a cserépbe ültessük vissza. Erre szükség van, ugyanis olyan mértékben át tudja szőni a gyökerével a földet, hogy nyáron hiába öntözzük, kiszáradna. A murvafürtnél érdemes egy kis trükköt bevetni, a tömeges virágzás érdekében. Márciusban egyáltalán ne öntözzük a növényt! Áprilisban kell újra elkezdeni, és hamarosan látni fogjuk, hogy minden ágrészen megjelennek az apró bimbók.
Pozsgásokat az ablakba!
A teraszon tartott kaktuszok , pozsgások, aloék, agavék között is sok a fagyérzékeny. Őket télen 5-8 Celsius-fokos, nagyon világos helyen, akár egész télen öntözés nélkül kell tartanunk, ahhoz, hogy a következő évben virágozzanak, és ne deformálódjanak. Ha mégis úgy döntünk, hogy öntözünk, akkor maximum egy-két alkalommal tegyük a tél folyamán, és akkor se kiadós öntözésről legyen szó, hanem inkább csak mutassuk meg nekik a vizet. Teleltetésre régebbi lakásokban a két ablak közét szokták ajánlani, esetleg a kamra ablakát.
Be a balkonról!
Balkonládás növényeink közül mindmáig talán a legelterjedtebb a futó- és az álló muskátli, esetleg a fuksziák és sétányrózsák. Ezeket a növényeket, mielőtt bevinnénk, tisztítsuk meg, és a muskátlit csak annyira törjük vissza, hogy ne boruljon fel, illetve a súlyától ne törjön el a szára. Ha lehet, kézzel dolgozzunk, mert a metszőollóval – egy fertőzött növény után – megfertőzhetjük az egészségeseket is. Tartsuk őket 5–10 fok között, világos pinceablakban, esetleg garázsban.
Öntözésüket jelentősen ritkítsuk meg! Ha sokat öntözünk, a hűvös, párás helyiségben könnyen megfertőződhetnek a növényeink. Baj ekkor sincsen, ha időben észrevesszük, permetezéssel védekezhetünk a kártevők ellen.
Tipp: Télire, a balkonládákba ültethetünk hangaféléket, díszkáposztát vagy árvácskákat, így a hidegben is lesz miben gyönyörködnünk, ha kinézünk az ablakunkon.
Fontos tudni!
- Minden fagymentes helyre hordott növényünket tisztán teleltessük, és mielőtt bevisszük, permetezzük le rovarölő szerrel, hogy a rajta télire elbújt rovarok nehogy a „teleltetőben” okozzanak meglepetést!
- A nyári heti-kétheti tápoldatozást havi egy alkalomra ritkítsuk, a kaktusz-pozsgások esetében pedig hanyagoljuk a hidegben.
- Mivel a teleltető is párásodik, fülled a kisütő nap, az öntözővíz és a párologtatás hatására, mindenképpen szellőztetnünk kell. Ezt nappal, lehetőleg a huzatot elkerülve végezzük. Így elkerülhető a túlmelegedés, és a kártevők
számára sem lesz olyan ideális a környezet. - Ha permeteznünk kell liszteske ellen a Mospilan, levéltetű, gyapjastetű és pajzstetű ellen az Actara használata javasolt. Ez utóbbi beöntözésre is ajánlott, így nem kell permetezni, és a növény gyakorlatilag belülről lesz védett a szertől.
Így teleljen a citrus, golgota, hibiszkusz!
A citrusfélék, golgoták és a hibiszkuszok sem télállóak. Mindhárom napos helyet igényel nyáron, és mérsékelt öntözést. Télire a fényigényük megmarad, de a hőmérséklet- és vízigényük lecsökken. Az ideális számukra a hideg hónapokban a 16 fok lenne, maximális fény mellett. Persze, kevesebbel is beérik, de ilyenkor a fajták nyurgulása jellemző. A nyurga hajtás sajnos ideális táplálék a kártevőknek, így ilyen esetben a permetezés is elkerülhetetlen lesz. Ha viszont hűvösben, kevés víz mellett tartjuk őket, kevésbé áll fenn a fertőzés veszélye. Éppen ezért, a nyári, heti egy alkalommal végzett öntözést ritkítsuk meg két-három hetente egy alkalomra a citrusfélék esetében, míg a hibiszkuszoknál és a golgotáknál inkább a cserépben lévő föld nedvességtartalma legyen a mérvadó, tehát csak akkor öntözzünk, ha kiszáradt.
Mi legyen a télállók sorsa?
A kiültetett, télálló mediterrán növényeinknek is szüksége van egy kis takarásra, amikor megérkezik a fagy. Ilyen például a selyemmirtusz, télálló kínai kenderpálma és díszbanán, a füge, valamint a fiatal, fás bazsarózsa. Ezeknek a növényeknek a tövére és annak közelébe falevelet, szénát, szalmát szoktunk kupacolni, minél magasabban, annál biztonságosabb számukra a létezés. Így, ha túl erős a hideg, és a növény lomb feletti része elfagy, tőről akkor is ki fog hajtani, ha felenged az idő.
Mit érdemes teleltetnünk?
Azt, hogy melyik növényt érdemes teleltetnünk, az határozza meg, hogy alapvetően milyen hely
áll rendelkezésünkre, ahová a növényeket bepakolhatjuk. Ha csak szobahőmérsékletű helyünk van, akkor maximum a hibiszkuszok, a golgotavirág és a kumkvat jöhetnek szóba, de azok is csak odafigyeléssel az öntözésre és a kártevőkre. Gyakorlottaknak ajánlott a mangó, az avokádó, a kakaó, a papaya, melyek télen, 12 fokon mérsékelt öntözéssel tarthatóak – kivéve a kakaót, amely csak 22 fokon – vagy melegben 20–22 fokon, nagy odafigyelés és rengeteg fény mellett. Esetükben figyeljünk a párásabb környezet biztosítására, huzatmentességre, kiegyenlített, de mérsékelt öntözésre és tápoldatozásra, valamint a kártevőkre. Nem érdemes teleltetni a kivit, az ország nagy részében télálló, ahol pedig nem, ott dézsában ne is próbáljuk tartani, mert nem fogja sokáig jól érezni magát, hamar kinövi. Hideg vizes agyagtalajokon ne próbálkozzunk a díszbanánokkal, mert gyökerük rendre megfázik, és tönkremennek.
Fotó: shutterstock
