Nem csak a kés segít
Mik a legnehezebben hámozhatók? Az édesburgonya, a kanadai sütőtök (vagy más néven sonkatök), a patisszon nagy odafigyelést igényel, és veszélyeket is rejt magában. Ugyanis, ha lecsúszik a zöldségről a kés, megsebesíthetjük magunkat. Minél élesebb, kisebb pengéjű kést válasszunk. A sonkatököt vágjuk ketté, úgy, hogy szétválasztjuk a gömbölyű és az egyenes részét. Ez utóbbit fix pengés hámozóval vagy éles hámozókéssel pucolhatjuk meg.
A hosszúkás tökdarabot fel is karikázhatjuk, és a karikákat egyenként meghámozhatjuk a késsel. A gömbölyű részből kanállal kivájjuk a magokat, a héjat pedig ún. krumplihámozóval szedhetjük le a felületről. A tök mindig stabilan álljon, ne csúszkáljon a vágódeszkán, sőt a vágódeszka se csúszkáljon az asztalon (tegyünk alá konyharuhát). Ha nem probléma, hogy kissé megpuhul a tök, akkor szurkáljuk meg néhány helyen, és tegyük 3 percre mikróba teljes fokozaton, így ugyanis sokkal könnyebben le tudjuk húzni a héját.
Darabolós eljárások
Az amorf alakzatú zöldségeket úgy a legbiztonságosabb pucolni, ha egyenes felületeket vágunk rajtuk. A batátát egyszerűen félbevághatjuk, letámaszthatjuk a deszkára, és késsel hámozhatjuk (lehet, hogy a különböző hámozó eszközök gyengének bizonyulnak, de megpróbálkozhatunk velük). A patisszont vágjuk félbe, vájjuk ki a magokat, majd késsel hámozzuk meg. Vághatjuk kisebb darabokra, szeletekre is, ezeket még könnyebben megszabadíthatjuk a héjtól. A nagyobb és keményebb krumplikhoz is használható ez a módszer.
A mikró velünk van
A paradicsomot forró és hideg vízbe mártással szoktuk hámozni, de van egy sokkal gyorsabb megoldás is. Pici keresztet metszünk a paradicsom aljára (nem oda, ahol a csumája van), és 50 másodpercre mikróba tesszük a legmagasabb fokozaton. Ezután már csak le kell húzni a héját a bemetszésnél.
Ha egy fej fokhagymát rakunk a mikróba 20 másodpercre a legmagasabb fokozaton, utána könnyedén, néhány mozdulattal leszedhetjük a forró hagyma héját.
Fixen vagy forogva
Míg nagyanyáink csak késekkel, gyalukkal, reszelőkkel dolgoztak, nekünk már rengeteg eszköz segíti a munkánkat. A hámozókések pengéje és markolata is rövid, jól fogható, biztosan tartható. Kisebb méretű és nem túl vastag héjú zöldségeknél használhatjuk őket. Ha nagyobb zöldségek kerülnek a kezünkbe, mint például a cékla, zeller, akkor hosszabb zöldségkést válasszunk.
Fix vagy forgópengés hámozókkal is dolgozhatunk, attól függően, kinek melyik mozdulat áll jobban a kezére pucoláskor. És vannak dupla pengés szuper hámozók is, amelyekkel nemcsak hámozni, hanem mindjárt szeletelni is lehet.
Francia módi
És ha már szeletelés: a zöldségek nagyon étvágygerjesztővé varázsolhatók egy-két ügyes eszköz használatával. Az egyik legismertebb darabolási technika a julienne-re (zsüliennre) vágás, amelynek során a zöldségeket – főleg a sárga- és fehérrépát – gyufaszál vastagságúra kell aprítani. Nevéből is sejthető, hogy francia eredetű, akárcsak a brunoise (brünoáznak kell ejteni), amely gyakorlatilag ugyanilyen, de nem szálak, hanem kis kockák alkotják a zöldséghalmot.
Igazán látványos köreteket, salátákat alkothatunk így. Vannak olyan szeletelők, hámozók is, amelyek széle hullámos, ezekkel még tetszetősebbé varázsolhatjuk a zöldségeket.
Délről érkező egzotikumok
A déligyümölcsök közül néhányat igazán trükkösen kell megszabadítani a héjától. A legismertebb ilyen az ananász. Sokan idegenkednek tőle, mert szúrósnak, ragacsosnak érzik, nincs türelmük „pacsmagolni” vele, és inkább megveszik konzervben. Pedig a friss ananász sokkal finomabb, érdemes kipróbálni az igazi ízét.
Először vágjuk le a két végét: a leveles tetejét és az alját. Állítsuk talpra, és fél centi vastagságban, csíkokban vágjuk le a héját. Vigyázzunk, ne menjen veszendőbe túl sok gyümölcshús. A rajta maradt barna pöttyöket vájjuk ki. A gyümölcshúst szeleteljük karikákra, vagy vágjuk nagyjából egyforma hasábokra, kockákra, attól függően, hogy mi a szándékunk vele. A karikákból a „torzsáját” pogácsaszaggatóval vághatjuk ki legegyszerűbben.
A mangó és az avokádó hasonlóan hámozható. Mindkettő nagy magot vesz körül. Az avokádót a mag körül végigvágjuk, majd kézzel elforgatjuk, és kanál segítségével, vagy csak kézzel kinyomjuk a héjából. A mangó magja körül is levágjuk a húst, így ovális szeleteket kapunk. Ezeket óvatosan kocka alakban bevagdossuk úgy, hogy a héjat ne vágjuk át. Ezután a kifordított szeletről már csak késsel vagy kanállal kell leválasztanunk a héjat.
A kókuszdiót is meg lehet pucolni, de ehhez azért jobb, ha igénybe vesszük a férjünk segítségét is. A barna héjon található pontokba fúróval, nyárssal vagy csavarhúzóval vájjunk lyukat, és eresszük le a kókuszlevet. Tegyük fűtőtestre a gyümölcsöt néhány napra. Utána bugyoláljuk konyharuhába, és üssünk rá jókorát egy kalapáccsal, hogy megrepedjen. Ugyanezt elérhetjük úgy is, ha a kókuszt 20 percre a fagyasztóba tesszük.
Kényes gránátalma
A gránátalma belseje is kissé nehezen elérhető. Egy éles késsel vágjuk körbe a tetejét, szedjük le a „kalapját”, hogy előtűnjenek élénkvörös magjai. Ekkor láthatjuk meg a fehér színű hártyákat is, amelyekből kiindulva a késsel cikkekre szelhetjük a gyümölcsöt, majd szétfeszítjük. Legjobb, ha kötényben és egy mély tál fölött hajtjuk végre a műveletet, mert a spriccelő piros lé nem jön ki a ruhákból. A darabokat aztán egyenként kézbe véve, lefelé fordítva, kanállal könnyedén kiütögethetjük a zamatos magokat.
Tudta? A gránátalmát évezredek óta a szerelem gyümölcsének tartják. Talán azért is, mert ahhoz, hogy élvezhessük, meg kell küzdenünk érte.
Fotó: Adobestock, Getty images
