Egészség

Ezt a cikket is mobilon olvasod? Akkor van egy nagyon rossz hírünk az agyad állapotáról

A 21. század sajátosságai közé tartozik a megnövekedett képernyőidő, a több digitális jelenlét, valamint a közösségi média forradalma. És bár sok mindenben megkönnyíti az életünket, néha bizony meg is nehezíti!
telefonozó nő

Az elektronikus készülékek használata sokszor elkerülhetetlen – például a munka világában pár éve igen elterjedtté vált a home office, amihez nap mint nap szükséges a számítógép többórányi igénybevétele. Ám a világ digitális változása időnként súlyos hatást gyakorol az emberek jóllétére. Szegleti Gabriella klinikai szakpszichológus, neuro­pszichológus, a Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa az egyik ilyen hatásról beszél.

Az agyunk is ellustulhat

Napjainkban már nem állítjuk úgy próba elé az agyunkat, mint a digitális korszak előtti időkben. „Nem kell telefonszámokat megjegyeznünk, recepteket, útvonalakat tudnunk fejből. Egyre kevesebb dologra kell emlékeznünk, és szinten mindenre az interneten keresünk rá, így az agyunk ellustul, ezt hívjuk Google-hatásnak.”

A digitális demencia tünetei nagyon hasonlóak a hagyományos értelemben vett demenciáéhoz. „Problémák lehetnek a rövid távú memóriával, a tanulási folyamatokkal. De ide tartozik a gyengébb verbális memória, a feledékenység, a figyelmi problémák, amikor kihívást jelent egyszerre több dologra odafigyelni. A gyerekek nem tanulják meg a képi ingereket szavakká alakítani, romlik a kifejezőképesség” – mondja a pszichológus.

Ez is érdekelhet: Képernyő a babakocsiban: miért kütyüzik ma minden gyerek?

Romlik az ítélőképesség, az emlékezet

„A digitális demencia kifejezést Manfred Spitzer német neurológus és pszichiáter alkotta meg. Bár ez jelenleg nem egy hivatalos diagnózis, mégis fontos tisztában lennünk azzal, hogy a digitális eszközök túlzott használata kihat a fizikai és mentális egészségünkre, a kognitív funkcióinkra” – kezdi a szakértő.

Demenciáról (értelmi hanyatlásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek visszaesnek a betegség következtében. Ezt a tünetegyüttest jellemzi az emlékezethanyatlás, a beszédzavar, az összerendezett mozgások zavara, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás.

„Az eredmények szerint a kognitív szempontból passzív és mozgásszegény tevékenységekkel, például tévénézéssel töltött több idő a demencia kockázatának növekedéséhez vezethet – magyarázza Szegleti Gabriella.

telefonozó nő
Ezt a cikket is mobilon olvasod? Akkor van egy nagyon rossz hírünk az agyad állapotáról

Amit tehetünk ellene

Szakértőnk szerint minden korosztályt érint ez az állapot, viszont a gyermekek különösen veszélyeztetettek. Az ő idegrendszerük még fejlődésben van, így minden negatív hatás súlyosan károsíthatja elsősorban a végrehajtó funkciókat (a figyelmüket, az indulati kontrollt, a memóriájukat), és a mozgáskoordinációjukat.

„Mivel ez nem valódi demencia, így bár van kóros hatása, de nem visszafordíthatatlan. Ha a digitális elbutulás jeleit észleljük magunkon, tartsunk rendszeres szüneteket (digitális detox), ha szükséges, állítsuk be, hogy csak azokról az eseményekről kapjunk értesítést, amelyek valóban fontosak. Mozogjunk többet, sportoljunk, figyeljünk a megfelelő alvásmennyiségre. Hasznos olyan gyakorlatokat végezni a memória és az éberség javítása érdekében, mint a keresztrejtvényfejtés, fejtörők, olvasás, vagyis bármi, ami edzi az agyat” – javasolja szakértőnk.

Fotó: gettyimages