Nos, a múzeumlátogatás kiváló erre, hiszen itt kiléphetünk a mindennapokból. De nagyon szeretek azért is betérni, mert „okosodhatok”. Bővíthetem a tudásomat, vagy éppen egészen új dolgokkal ismerkedem meg. A képzőművészeti kiállításokon a festmények, szobrok egy-két óra alatt is feltöltik a lelkem.
És talán még egy okot idesorolok: mert végre egy hely, ahol nem kell sietni. Ahol lelassul az idő, lehet csak nézni, figyelni… lenni.
Mindez annak apropóján jutott eszembe, hogy a minap volt a múzeumok nemzetközi napja. Kezdjük rögtön az elnevezéssel, honnan ered a múzeum szó? Ezt is, mint sok mindent, az antik korból örököltük. Az egyiptomi görög fővárosban, Alexandriában állt a Muszeion nevű könyvtár, amely a múzsákat, a művészeteket és a tudományokat megtestesítő istennőknek szentelt tér volt. Egyszerre adott helyet egy hatalmas könyvgyűjteménynek, valamint a művészet és a tudomány művelőinek.
Tudósok és papok
A Muszeiont ugyan egy pap vezette, de tudósok is dolgoztak és tanítottak benne, a parkjában pedig már kiállításnak is tekinthető portrészobor-gyűjtemény állt. Az ott dolgozók mindannyian a királyi kincstárból kapták a fizetésüket, ez tehát már egy állami pénzből fenntartott kulturális intézmény volt.
Talán kevesebben tudják, de Pergamon is híres volt a nagy könyvtáráról, amely vetekedett az alexandriai-val, sőt a legenda szerint miatta tiltotta be Egyiptom a papirusz exportját. Erre válaszul a pergamoniak új íróanyagot fejlesztettek ki, az állati bőrből készült, erős és tartós pergament, ami később elterjedt egész Európában, különösen a középkorban. Bár Pergamon inkább könyvtárként működött, de sok szempontból hasonlított a múzeumokra is, tudósokat gyűjtött össze, és a művészetek, tudományok központja volt az ókorban.
A múzeumok elsősorban a múlt őrzői, segítenek emlékezni, tanulni és rácsodálkozni az emberiség tudásának gazdagságára.
Szeretettel: Judit
Endrei Judit többi írását ide kattintva tudod elolvasni.
