Roberto Rossellini és Ingrid Bergman közös filmjei közül az elsőt, a Strombolit (Stromboli, terra di Dio) még 1950-ben mutatták be a 11. Velencei Filmfesztiválon, és bár ma már a modern európai filmművészet egyik úttörő alkotásaként tartják számon, a premier idején botrány és rossz kritikák kísérték – írta a Képmás.
Egy levél, ami mindent megváltoztatott
Roberto Rossellini és Ingrid Bergman kapcsolata aztán filmtörténet egyik legizgalmasabb és legbotrányosabb fejezete. Nemcsak két művész találkozásáról szólt, hanem egy olyan szerelemről, amely alapjaiban rengette meg Hollywood erkölcsi normáit és Bergman karrierjét.
A történet egy levéllel indult. Ingrid Bergman, aki ekkor már világsztár volt (Casablanca, Gázláng), annyira rajongott Rossellini neorealista filmjeiért – különösen a Róma, nyílt város és a Paisa –, hogy írt neki:
„Ha szüksége van egy svéd színésznőre, aki jól beszél angolul, olaszul viszont csak ‘ti amo’-t tud mondani, itt vagyok.”
Ez a kedves, játékos üzenet elindította a közös munkát, és hamarosan megszületett a Stromboli.
Szerelem a forgatáson
A filmtörténelem legnagyobb botránya volt: majdnem Ingrid Bergman karrierjébe kerül a fülledt románc
A film forgatása alatt Bergman és Rossellini között szenvedélyes kapcsolat bontakozott ki. Egy aprócska bökkenő volt csak: mindketten házasok voltak. Bergman elhagyta férjét és kislányát, hogy az olasz rendezővel éljen. Ez az 1950-es évek Amerikájában óriási botrányt kavart: a színésznőt „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” bélyegezték, az egyház bojkottot hirdetett, és Hollywood gyakorlatilag száműzte.
Különösen felkavaró volt akkor a közvélemény számára, hogy Rossellini Anna Magnanit hagyta el Bergmanért. Állítólag Anna Magnani nem hagyta szó nélkül a dolgot: amikor megtudta, hogy nem ő kapja a főszerepet, Rossellinihez vágott egy tál spagettit.
Botrány és következmények
A kapcsolat nemcsak a magánéletben, hanem szakmailag is hullámokat vetett. A Stromboli amerikai bemutatója bukás volt, részben a közfelháborodás miatt. Bergman évekre eltűnt az amerikai filmiparból, és Olaszországban élt Rossellinivel. Házasságukból három gyerek született, köztük Isabella Rossellini, aki később maga is világhírű színésznő lett.
Ez is érdekelhet
Művészi korszak
A kapcsolat nemcsak botrányt, hanem új filmes korszakot is hozott. Rossellini Bergmannal készítette legszemélyesebb filmjeit (Stromboli, Itáliai utazás, Félelem), amelyek a lélek rezdüléseit, a férfi-női viszonyokat és az identitáskeresést állították középpontba. Bár ezek a filmek kezdetben megosztóak voltak, ma a modern európai filmművészet alapkövei.
A Stromboli sem szól szinte másról
A film középpontjában Karin áll, aki a háború után, hogy kiszabaduljon az internálótáborból, hozzámegy egy olasz halászhoz. A férfi egy működő vulkán, a Stromboli tövében él, egy zárt, hagyománytisztelő közösségben. Karin idegenként küzd a szokásokkal, és végül menekülni próbál – ez a dráma azonban nemcsak a vásznon, hanem a való életben is folytatódott, mint fentebb írtuk.
Amerikai kudarc, európai diadal
A Stromboli amerikai változatát az RKO stúdió készítette el, Rossellini bevonása nélkül, és a 85 perces verzió teljesen más lett, mint az eredeti 105 perces film. A vita pereskedésig fajult, a bemutató pedig katasztrófa: 1950 februárjában az amerikai kritikusok lesújtó véleményt írtak, az RKO pedig 200 ezer dollárt bukott. Európában viszont egészen más volt a fogadtatás: a Velencei Filmfesztiválon már elismerték a film értékeit.
Ma pedig ott van az olasz kulturális örökség 100 legfontosabb filmje között tartják számon – nem véletlenül.
Fotó: gettyimages
