Mit mond a tudomány a nevetésről?
A nevetés látszólag egyszerű reflex, valójában az egyik legösszetettebb emberi jelenség. Ahogy idősödünk, egyre kevesebbet nevetünk: míg a gyerekek akár napi 400 alkalommal is, a felnőttek már csak nagyjából 15–20-szor.
A baseli egyetem friss vizsgálata szerint a nők így is többször mosolyognak, mint a férfiak, és egy átlagos nevetés mindössze két másodpercig tart.
Mi történik a testben nevetéskor?
A nevetés pillanatában több mint 300 izom mozdul meg. A levegő akár 100 km/órával áramlik át a tüdőn, felgyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, és a tüdő háromszor annyi oxigént vesz fel, mint nyugalmi állapotban.
Ez a hirtelen aktiválódás az agynak és a szerveknek is friss oxigénlöketet ad.
Aztán jön a második fázis: a megkönnyebbülés.
- Csökken a stressz-szint,
- endorfinok szabadulnak fel,
- és a kutatások szerint a nevetés még a fájdalmat is képes enyhíteni.
Az Oxfordi Egyetem vizsgálata kimutatta, hogy nevetés közben nő az ingerküszöb, vagyis kevésbé érezzük a fájdalmat.
Ez is érdekelhet
Tényleg egészségesebb, aki sokat nevet?
A „nevetés a legjobb orvosság” mondás túlzás, de van benne igazság. Peter Ong stuttgarti kardiológus szerint a nevetésterápia a szívbetegek számára is kedvező: javítja a légzést, tágítja az ereket, és csökkenti a stresszhormonok – például a kortizol – szintjét.
Eközben nő az olyan „jólléthormonoké”, mint az endorfin és a szerotonin.
A nevetés összeköt – vagy mégsem?
A hamburg‑eppendorfi kutatás szerint akik rendszeresen nevetnek másokkal együtt – beszélgetésekben, közös programokon vagy akár egy könyv fölött – kevésbé érzik magukat magányosnak.
A digitális tartalmak fölött egyedül eleresztett kacaj viszont nem növeli a kapcsolódás érzését.
A vizsgálat több mint ötezer felnőtt adatait elemezte, és arra jutott, hogy a közös nevetés valódi társas kapocs: megerősíti a kapcsolatainkat, legyenek akár lazák, akár bensőségesebbek.
A nevetésnek vannak sötétebb árnyalatai is
Ahogy létezik jóízű nevetés, úgy létezik kárörvendő, feszültségből kipattanó vagy ideges kuncogás is. Konrad Lorenz szerint az evolúció korai szakaszaiban a fogak kivillantása akár fenyegetés is lehetett.
A rosszkor jött mosoly ma is kellemetlen: Armin Laschet 2021-es kampányában például egy félreérthető nevetés percek alatt országos botránnyá nőtte ki magát.
Miért ragad ránk mások nevetése?
A tükörneuronok felelősek ezért. Ha meghalljuk a nevetést, az agy gyakorlatilag „rákészül” a mosolyra. Az ókori színházakban már fizettek embereket azért, hogy nevessenek a poénoknál, a 16. századtól pedig fizetett tapsolók segítették a színházak hangulatát.
A modern televíziókban ezt a szerepet ma a nevetőgépek töltik be.
A gelotológiától a nevető patkányokig
A nevetés tudományos kutatása a gelotológia, amelyet William F. Fry amerikai pszichiáter alapozott meg 1964-ben Palo Altóban. Létezik azonban a gelotofóbia is, a beteges félelem attól, hogy valakit kinevetnek.
A kutatók sokáig azt hitték, hogy csak az ember nevet, ma már tudjuk: a csimpánzok, bonobók, gorillák és orangutánok is adnak ki nevetésszerű hangokat például csiklandozás közben. Patkányoknál is megfigyeltek ultrahangos csipogást, amely játékosságot és örömöt jelez.
Forrás: giessener-anzeiger
Fotó: archív
