A fiatalok körében, az iskolában mindig is az számított menőnek, aki belevaló, nagyszájú, vagány, feltűnően öltözködik, vagy épp visszaszól a tanárnak. A lázadó kamaszok egy része egyenesen sértőnek találja, ha azt mondják neki: kedves vagy.
A szülők vágya viszont nem titkoltan az, hogy a gyermekük barátságos, segítőkész legyen. A kérdés valójában az, hogy a mai, rohanó felnőttvilágban tudnak-e érvényesülni azok, akik mások érzéseit is figyelembe veszik, és nem gázolnak át azonnal a többieken.
A boldogság növeli az önbizalmat
Bár sokan még mindig úgy gondolják, hogy odafigyeléssel, szelídséggel nem lehet a karrierben előrébb jutni, manapság szerencsére sokan rácáfolnak erre.
Egyre nagyobb igény van a kedvességre, az odafigyelésre.
A pszichológusok egyetértenek abban, hogy nem mindig az akaratosak érnek el hosszú távon eredményt. A társaságot kedvelő, barátságos, segítőkész embereket ugyanis többen szeretik, és így több előnyre tehetnek szert.
Sokak szerint ők boldogabbnak látszanak, sőt intelligensebbnek is tartják őket, mint törtető társaikat. Ha pedig boldogok vagyunk, és másoktól is elismerést kapunk, akkor nagyobb lesz az önbizalmunk, és már csak ezért is könnyebben nyílnak meg előttünk a lehetőségek.
Empátia és szilárd határok
Persze léteznek olyanok is, akik sokat nevetnek, mégsem nyerik el mások bizalmát, sőt az állandó kacagás ellenére is agresszívnak tűnnek. Hamar kiszűrhető ugyanis, hogy a mosoly szívből jön-e, vagy csak tettetett. A sikerhez, az elismeréshez pedig ennél is több kell.
- Nem árt például, ha bele tudjuk magunkat képzelni mások helyzetébe, képesek vagyunk meghallgatni a többieket, és valóban oda is figyelünk arra, amit mondanak.
- Az is fontos, hogy féken tudjuk tartani az indulatainkat, hiszen nem ordíthatunk rá rögtön arra, aki felbosszant minket. Kivételes esetekben persze érthető, ha valaki felemeli a hangját, erre azonban tényleg csak ritkán van szükség.
- A ló másik oldalára sem érdemes átesni, lényeges, hogy egyértelműen meghúzzuk a határainkat. Ha mindent elvállalunk, nem tudunk nemet mondani, akkor fizikailag is elfáradhatunk, és lelkileg is megterhelő lehet az érzés, hogy kihasználnak minket.
Nem elég ugyanis, ha csak másokhoz vagyunk kedvesek: önmagunkhoz is annak kell lennünk.
Bizonyított tény, hogy ha mi értékeljük, megbecsüljük magunkat, akkor más is úgy tesz majd.
Ezeket olvastad már?
Segítőkész magatartás
Ezzel előbbre lehet jutni? Sikeresebben, sőt boldogabban lehet élni? – kérdezhetik a kétkedők. Kutatások bizonyították, hogy egyre több embernek van elege az agresszív, törtető figurákból.
A mai stresszes, pörgős világban mindenki hálás néhány kedves szóért, biztató tekintetért. Egy mosolygós, kedves ember üdítően hat, így a kellemes személyiség egy állásinterjúnál is előny lehet. Ha figyelmesek és udvariasak vagyunk, akkor jobban megragadunk mások emlékezetében, és számíthatunk arra, hogy legközelebb nagyobb kedvvel segítenek nekünk, amikor szükségünk van rá.
De vigyázat: ez nem azt jelenti, hogy meg kell játszanunk magunkat! A többség ugyanis pontosan megérzi, ha valaki csak számításból jó hozzá.
Több szempontból is megéri
A jóságnak számos egyéb kellemes következménye is lehet.
- Dominóelv: A pozitív benyomások továbbfejlődhetnek, visszahatnak. Azaz, amikor valakivel rendesen bánunk, az illetőnek jobb lesz a hangulata, és ennek hatására ő is barátságosabb lesz mindenkivel, így velünk is.
- Több szépség: Egy felmérés résztvevőinek nők és férfiak fényképeit kellet a szépségük alapján szétválogatniuk. Az egyik csoport csak a képeket kapta meg, míg a másik információkat is talált a fotón látható személyekről. Meglepő eredmény született: minél kedvezőbb leírást kaptak a fényképen szereplőkről, annál vonzóbbnak találták őket a tesztalanyok. Tehát azt látták szebbnek, aki a jellemzés szerint kedves, szimpatikus volt.
- Jó közérzet: Tudósok kiderítették, hogy az ember veleszületett szükséglete, hogy barátságos legyen másokkal. A jótékony cselekedet révén az agyban boldogsághormon termelődik. Aki kedves, maga is több örömöt él át, míg aki állandóan elégedetlenkedik, gáncsoskodik, és a jogaira hivatkozik, saját természete ellen cselekszik, és hosszú távon lelkileg is kimerül.
- Hosszabb élet: Amerikai kísérletek igazolják, hogy a másokat támogatók, például a közhasznú munkát végzők vagy az egyszerűen csak segítőkész, barátságos szomszédok néhány évvel tovább élnek, mint a rosszindulatú, másokat elnyomó társaik.
Fotó: Adobe Stock, Getty Images
