Van egy makacs közlekedési legenda, amely évek óta tartja magát Magyarországon is. Mégpedig, hogy lakott területen belefér 50 helyett még az 54 km/órás sebesség. Hogy autópályán a 135 még nem ügy. Hogy a „plusz tíz” valahogy mindig megúszható. A valóság ennél jóval prózaibb – és 2026-ban sem lett megengedőbb a szabályozás.
A sebességhatárok nem változtak, új „tolerancia” sem jelent meg. Ami viszont tényleg van, az egy úgynevezett technikai levonás, amelyet sokan félreértenek, mások tudatosan összekevernek egyfajta hallgatólagos engedménnyel. Pedig a kettő nem ugyanaz. És néha tényleg egyetlen kilométeren múlik, hogy szabályszegés lesz-e egy mért adatból.
2026 nem hozott új szabályt, csak a régi él tovább
Magyarországon a gyorshajtás megítélése 2026-ban is ugyanarra az elvre épül, mint évek óta. Nincs jogszabályban rögzített „ingyen” túllépés. A hatóság kizárólag a mérőeszköz műszaki pontatlanságát veszi figyelembe, kötelező levonás formájában.
Ez a levonás továbbra is:
- 100 km/h sebességig: 3 km/h
- 100 km/h felett: a mért érték 3 százaléka
Ez nem kedvezmény, nem engedékenység, hanem technikai korrekció. A rendszer régóta így működik, és nem tesz különbséget fix traffipax, mobil mérés vagy átlagsebesség-ellenőrzés között.
A „plusz tíz km/óra belefér” csak városi legenda
A jogi helyzet egyértelmű. Amint a levonás után is a megengedett határ fölött marad a sebesség, a szabályszegés megvalósul. Akár egyetlen kilométer mmegtételével is.
Innen kezdve már csak az a kérdés, mekkora a túllépés, mert ez határozza meg a következményeket. A kisebb átlépés enyhébb szankciót jelent, a nagyobb magasabb bírságot, büntetőpontot, súlyos esetben akár vezetéstől eltiltást is. De a „büntetlen sáv” nem létezik.
Éppen ezért csalóka az a közlekedési közhely, hogy például lakott területen az 54 „biztos”. Jogilag nem az.
Mikortól van valódi kockázat?
A gyakorlatban a kockázat ott kezdődik, ahol a levonás után túllépés marad. Ez a mindennapokban így néz ki:
- 30 km/h esetén a kockázat 34 km/h-tól indul
- 50 km/h esetén 54 km/h-tól
- 70 km/h esetén 74 km/h-tól
- 90 km/h esetén 94 km/h-tól
- 110 km/h esetén 114 km/h-tól
- 130 km/h esetén 135 km/h-tól
Fontos hangsúlyozni: ezek nem megengedett értékek, hanem azok az első mért sebességek, amelyeknél a kötelező levonás után már jogilag értelmezhető túllépés marad.
A kis túllépés sem „formaság”
Sokan hajlamosak legyinteni a néhány kilométeres különbségre, pedig a rendszer nem így működik. A kisebb gyorshajtás is jogkövetkezményekkel járhat, akár helyszíni bírsággal, akár közigazgatási eljárásban kiszabott összeggel.
A szankció mértéke mindig a túllépés sávjától és az eljárás típusától függ, de a lényeg változatlan: a határ átlépése nem marad automatikusan következmények nélkül.
Amikor nem állítanak meg
A gyorshajtás következményei ma már gyakran nem az út szélén jelennek meg. Ha nincs megállítás, az eljárás a jármű üzembentartójával szemben indulhat meg.
Ilyenkor a hatóság fizetési felszólítást küld. Határidőn belüli befizetés esetén az ügy lezárul, személyes meghallgatás nélkül. A magyar gyakorlatban ez ma már mindennapos: nincs vita a rendőrrel, csak egy levél a postaládában.
Miért nem véd meg sem a radar, sem az autó műszere?
A mérés módja nem ad felmentést. Fix radar, mobil lézer, átlagsebesség-mérés – ugyanazokra a jogszabályi határokra épülnek. Az autó sebességmérője pedig nem hiteles mérőeszköz. Az európai előírások szerint:
- nem mutathat kevesebbet a valós sebességnél,
- viszont akár jelentősen többet is mutathat.
Vagyis az, ami a műszerfalon „még beleférőnek” tűnik, a valóságban már könnyen túl lehet a határon.
Ez is érdekelhet
Erre figyelj inkább, ne a gázpedálra
A tanulság egyszerű. Ne keresd a megengedett túllépést a hétköznapokban, mert nincs ilyen. A magyar szabályozásban a levonás utáni sebesség számít, nem a közlekedési folklór vagy a városi legendák.
Defenzív vezetéssel, a forgalom ritmusához igazodva, inkább néhány kilométerrel a határ alatt közlekedve lehet igazán nyerni. Mert a gyorshajtásnál végül mindig az dönt, mit mérnek, mennyit vonnak le belőle, és mi marad utána – nem az, amit valahol egyszer hallottunk.
A magyar rendőrség szerint: így néz ki mindez a gyakorlatban
2023. május 1-jétől a rendőrség szerint a gyorshajtás megítélésénél a jogilag elfogadott sebesség az, amit a hitelesített traffipax ténylegesen mér – ettől a rendőrség nem térhet el.
A korábban emlegetett „tűréshatár” nem volt jogszabályi kedvezmény, inkább régi technikai gyakorlat, amit a mai eszközök fejlődése már nem indokol, és a bírói gyakorlat is alátámasztja.
A tájékoztató kiemeli: elvileg akár 1 km/h túllépés is szankcionálható. Ha a sofőrt megállítják, az intézkedő rendőr dönthet helyszíni bírságról, feljelentésről, sőt figyelmeztetésről is. Viszont közigazgatási eljárásnál nincs mérlegelés: 50‑es limitig 10 km/h, 100‑ig 15 km/h, 100 felett 20 km/h túllépéstől már kötelező a jogszabály szerinti bírság.
Fotó:
