Sokan tapasztalják, nagyon nem mindegy, hol telnek az idős évek. Nem arra gondolunk, hogy kacsalábon forgó palotában vagy otthonban. Magyarországon még abban is különbségek vannak, hogy vármegyénként melyik országrészben vonultunk vissza.
Magyarországon ma ugyanaz a nyugdíj egészen mást jelent Budán, mint egy dél‑alföldi vagy észak‑keleti kistelepülésen. A számok mögött nagyon is hétköznapi kérdések húzódnak meg. Kijövünk-e a hónap végéig, marad‑e pénz gyógyszerre, fűtésre, vagy épp egy ritka unokás programra.
Egy ország, egészen eltérő nyugdíjak
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, járási és megyei bontású adatai szerint Magyarországon továbbra is jelentős, akár százezres különbségek vannak az átlagnyugdíjak között.
- Míg Budapest tehetősebb részein és az agglomerációban élő idősek havi ellátása sok helyen meghaladja a 300–350 ezer forintot,
- addig az ország több járásában az átlagnyugdíj a 200 ezer forintot sem éri el – derül ki a KSH hivatalos összesítéseiből.
A különbségek nemcsak látványosak, hanem nagyon is zsebre menők: a legjobban és a legrosszabbul ellátott térségek között havi 100–160 ezer forintos eltérés is lehet.
Itt a legnehezebb a megélhetés idősként
A statisztikák alapján a legrosszabb helyzetben jellemzően a dél‑alföldi és észak‑keleti járások nyugdíjasai vannak.
A Csengeri, a Kisteleki, a Mórahalmi vagy a Kiskőrösi járásban az átlagos öregségi nyugdíj 200 ezer forint alatt marad, ami a mai árak mellett sokaknál folyamatos alkalmazkodást és lemondást jelent.
A Bankmonitor és a KSH adatain alapuló számítások szerint több mint 700 ezer nyugdíjas ellátása még az általuk becsült létminimumot sem éri el.
Ez különösen a kisebb településeken élő időseket érinti súlyosan, ahol kevesebb a munkalehetőség, nehézkesebb a közlekedés, és az egészségügyi ellátáshoz is gyakran utazni kell.
Miért ennyire számít a lakcím a nyugdíjak szempontjából?
A szakértők szerint a nyugdíjak területi különbségei szorosan összefüggnek azzal, hogy hol, milyen bérszinten dolgoztak az érintettek aktív éveikben. A jól fizető állások, a nagyobb foglalkoztatók és a magasabb bérek elsősorban Budapesten és környékén koncentrálódtak, ezek hatása pedig évtizedekkel később is visszaköszön az ellátások összegében.
Ráadásul az eltérő megélhetési költségek csak tovább mélyítik a különbségeket.
- Míg egy alacsonyabb rezsijű térségben valamivel „többet ér” ugyanaz az összeg,
- a legszegényebb járásokban élők számára már egy váratlan kiadás is komoly gondot okozhat.
Nemcsak számokról van szó
A nyugdíjterületi térképek mögött mindennapi élethelyzetek húzódnak meg. Ahol az átlagnyugdíj alacsonyabb, ott gyakrabban marad el az egészséges étkezés, halasztódik az orvos, és sok idős ember kényszerül arra, hogy a legszükségesebb kiadásokat mérlegelje hónapról hónapra.
Ahogy a KSH elemzései hangsúlyozzák, ez nem kirívó esetekről szól, hanem
tömegeket érintő jelenségről Magyarországon.
Ez is érdekelhet
- A rendszerváltás után sokan kidobtuk: ma vagyonokat érhetnek ezek a gyerekkori kincsek
- A mosolyuk milyenségét is szabályozták: így néztek ki a MALÉV légikisasszonyai a fénykorban
- 10 készség, amiket minden gyerek tudott régen: ma már alig találsz, aki mindet ismerné
- 11 évig tartott a szocialista szesztilalom, ami Hofit és a Szomszédokban Vágási Ferit is megihlette
