Erre számíts, ha idén mész nyugdíjba
Akik 2026-ban készülnek nyugdíjba vonulni, ritkán tapasztalt előnyből indulnak. A friss jogszabály‑tervezet szerint ugyanis a nyugdíjszámításnál használt valorizációs szorzók jelentősen emelkednek, ami közvetlenül növelheti az újonnan megállapított nyugdíjak összegét.
A változás hátterében a bérek gyors növekedése áll, és elsősorban azokat érinti kedvezően, akik hosszú életpálya után most zárják le aktív éveiket.
Miért számít ennyire a valorizáció?
A magyar nyugdíjrendszer egyik kulcseleme a valorizációs szorzó. Ennek segítségével igazítják a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év jövedelmi szintjéhez. Vagyis nem a régi fizetések nominális összege számít, hanem azok mai értéke.
A 2026-ban megállapított nyugdíjak esetében a 2024-ben és az azt megelőző években szerzett, járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett nettó kereseteket a 2025‑ös országos nettó átlagkereseti szinthez igazítják – ezt rögzíti a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet, amelyet a 24.hu részletesen is bemutatott.
Miért pont most nőnek ekkorát a szorzók?
A válasz a bérek alakulásában keresendő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2025‑ös nettó átlagkereset éves összevetésben 9 százalékkal emelkedett, és a valorizációs szorzók ezt a növekedést követik. A KSH hivatalos gyorstájékoztatója kiemeli, hogy az országos nettó átlagkereset növekedése meghatározó tényező a nyugdíjszámítás során KSH.
Ennek megfelelően a 2026-os nyugdíjmegállapításnál alkalmazott valorizációs szorzók átlagosan 9 százalékkal magasabbak, mint az egy évvel korábbiak.
Hogyan jelenik meg ez a gyakorlatban?
A rendszer lényege egyszerű: minél régebbi egy kereset, annál magasabb szorzót rendelnek hozzá, hogy az ne veszítsen az értékéből. Ha például valaki 2000-ben egy év alatt nettó 728 ezer forintot keresett, akkor a 2026-os valorizációs szorzóval – amely ennél az évnél 8,70 – a nyugdíjszámításnál erre az évre már több mint 6,3 millió forintnyi jövedelmet vesznek figyelembe.
Fontos tudni, hogy a 2025-ös kereseteket már nem kell valorizálni, ezek 1-es szorzóval kerülnek be a számításba, míg a 2024-es jövedelmeknél az irányadó érték 1,090.
Ez is érdekelhet
- A rendszerváltás után sokan kidobtuk: ma vagyonokat érhetnek ezek a gyerekkori kincsek
- A mosolyuk milyenségét is szabályozták: így néztek ki a MALÉV légikisasszonyai a fénykorban
- 10 készség, amiket minden gyerek tudott régen: ma már alig találsz, aki mindet ismerné
- 11 évig tartott a szocialista szesztilalom, ami Hofit és a Szomszédokban Vágási Ferit is megihlette
Kinek kedvez leginkább a változás?
A szorzók emelkedése elsősorban azoknál hozhat érzékelhető különbséget, akik hosszú munkaviszonnyal rendelkeznek, és a jövedelmük jelentős része korábbi évekből származik. Számukra a mostani valorizáció azt jelenti, hogy az életpályájuk elején és közepén szerzett keresetek sem „olvadnak el” a számítás során.
Ugyanakkor szakértők hangsúlyozzák, hogy a valorizáció csak az egyik eleme a nyugdíj összegének meghatározásában. A végső ellátást a szolgálati idő hossza, az életpálya‑átlagkereset és a nyugdíjskála százalékos értékei együtt alakítják ki.
Lassabb emelkedés, de még mindig kedvező
Érdekesség, hogy a mostani 9 százalékos növekedés mérsékeltebb a tavalyinál, amikor 13,3 százalékkal emelkedtek a valorizációs szorzók. Ennek ellenére a szakértői értékelések szerint a 2026‑ban nyugdíjba vonulók helyzete továbbra is kedvezőbb lehet, mint azoké, akik egy vagy két évvel korábban léptek ki a munka világából.
