Nem volt könnyű a kezdet. Véletlenül fogant, törvénytelen gyerek volt, akit sokszor bántottak emiatt. De ő semmivel sem törődve ment az álmai után. Kamasz kora óta vonzotta a színpad, csakhogy akkoriban szegénységben élt.
„Tudtam, hogy kellene ahhoz öltöznöm, hogy mindenki megcsodáljon. Éreztem, hogy van tartásom, manökentermetem egyenesen modellé tehetett volna… De hát csak ábrándoztam. Ültem a konyhaasztalnál, és egy filléres füzetben öltözködési naplót vezettem. Felírtam, milyen év, milyen hónap, milyen az időjárás, és – hogyha lenne – milyen ruhát vennék fel” – mesélte az életrajzi könyvében Kovács Erzsi. Lokálokban, szórakozóhelyeken büféslányként kezdett dolgozni, és hallgatta a korszak sztárjait, a dizőzöket, akik a dallamos sanzonokat énekelték. A presszók üvegportálján felirat hirdette: „Ötórai tea”, és az akkori fiatalok élőzenére táncoltak. A második világháború után ki voltak éhezve a szórakozásra, és remek slágergyárosok, Fényes Szabolcs, Majláth Júlia elégítették ki az igényeiket. Szinte természetes, hogy Erzsi egy zenészhez, Boros László zongoristához ment feleségül, többek biztatására énekelni kezdett, és egyre nagyobb sikereket ért el.
Börtönre ítélte a bíróság
Férje révén ismerkedett meg 1948-ban a korszak egyik sztárfocistájával, Szűcs Sándorral. Első látásra egymásba szerettek, pedig a férfi családos ember volt. A futballcsapat vezetői és az állambiztonság a „szocialista erkölcsre” hivatkozva nem tűrhették ezt a törvénytelen kapcsolatot. Nyomozókat küldtek rájuk, mindent tudni akartak róluk, internálással fenyegették őket. Szűcs Sándor nem ijedt meg. Abban bízott, focista státusza megvédi őt. Aztán a szerelmesek mégsem bírták tovább a sorozatos zaklatást, és elhatározták, külföldre szöknek.
Nem sejtették, hogy a hatalom őket szemelte ki példa statuálására, és ördögi csapdát állított nekik. Ügynökök sora verte át őket, és a szökés lebukással végződött. Ráadásul Szűcs Sándornál ott volt a szolgálati fegyvere, mert a disszidálást szervező „barát” azt mondta, szükség lehet rá. Ez volt az ürügy arra, hogy a focistát halálra ítéljék, és a válogatott csapat tagjainak kedvét elvegyék a hasonló akcióktól. Amikor az ítéletet 1951-ben kihirdették, Kovács Erzsi összeomlott:
„Őszintén kívántam, hogy haljak meg! Ott, akkor szakadt el bennem valami. Megállt a világ, és rám omlottak a falak. Nem tudom, hogy jutottam vissza a zárkába. Nem akartam elhinni, hogy őt kivégezhetik, engem pedig évekre börtönbe zárnak”
– vallotta be évtizedekkel később a táncdalénekesnő.
Kőművesként is dolgozott az építkezésen
Erzsit négy év börtönre ítélték, Sándort pedig kivégezték. Az énekesnőnek a börtönévek során kőművesmunkát kellett végeznie a Csepel Autógyár építkezésén. Sokat éhezett, fázott, szenvedett, de az élni akarása nem múlt el. Olyan jól viselte magát, hogy három év után szabadulhatott. Furcsa volt visszaszoknia a kinti világba. Kiderült, hogy a működési engedélye érvényes, énekelhet tovább. Az igazi sikerek csak ekkor jöttek.
„Nagy szerencsém volt a rádióval – akármit vettek föl velem, abból sláger lett, és a közönség azonnal megszerette.” Fényes Szabolcs beajánlotta Makk Károlynak, így került a Fűre lépni szabad című filmbe. Ott énekelte a Rejtély, ez a szív egy nagy titok című számot, amely bombasiker lett, és meghatározta az ötvenes évek fiatalságának életérzését. De nagy sláger volt a Régi óra halkan jár, a Tűzpiros virág, a Jó az álmodozás, a Hosszú az a nap, amely a csókod nélkül múlik el és a többi. Tíz éven át szárnyalt a karrierje.
Aztán a lemezgyár vezetői 1964-ben kijelentették, hogy lejárt az ideje, át kell adnia a helyet a beatnemzedéknek.
Luxushajó és kultúrkocsma
Kovács Erzsi túl szép volt, túl jól énekelt, túlságosan szerette a közönség – és bár ő mindig szeretetre vágyott, a sikereivel sok ellenséget is szerzett magának. Eltávolításának ez is lehetett az oka, de ma már tudhatjuk, ő járt jobban. Némi tanácstalanság után hivatalosan, a hatóságok engedélyével külföldre szerződött. Tizennégy évig dolgozott a világ különböző tájain, többek között tengerjáró luxushajón. Sikerült egzisztenciát teremtenie, mire a koncertiroda más művészekkel együtt hazarendelte. És újra itt állt munka nélkül. Hiszen tizennégy év hosszú idő, megváltozott a zenei ízlés. Itthon az Omega, az Illés, Koncz Zsuzsa és Kovács Kati diktálták a divatot, a régi énekeseket elfelejtették.
De nem adta fel, harmadszor is újrakezdte: kocsmákban, éttermekben, kultúrházakban lépett fel. A közönség csak bámult, hogy vajon ez ugyanaz a Kovács Erzsi? És csak akkor ismerték fel igazán és tört ki a tapsvihar, amikor a régi slágereit kezdte énekelni. Lassan visszatért a köztudatba, egyre többször lehetett látni a televízió zenés műsoraiban is. Aztán Friderikusz Sándor egy régi műsorában a múltról, élete tragédiájáról is mesélt, amiről addig szinte senki nem hallott, hiszen nem volt erről ildomos beszélni. És ettől a közönség még jobban megkedvelte azt a mindig elegáns asszonyt, aki méltósággal tudott megöregedni és vállalni minden borzalmat, amit átélt.
2014-ben hunyt el, áttétes tüdőrákban. Gyereke nem született, saját családja nem volt. A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.
Forrás: Kovács Erzsi: Rejtély című könyve
Fotó: Hortolányi Anikó, Fortepan/ Radió és televízió újság, Privát
