Címlapsztori Sztár

Méltóságteljesen szeretné befejezni Vincze Lilla: „Nem akarok úgy koncertezni, hogy a hátam mögött megmosolyogjanak”

Piros-fehér pöttyös ruhájában látványos színfolt a belvárosi forgatagban. Színes egyéniségét csak parfümjének édes illata képes felülmúlni. Mint megtudom az énekesnőtől, egy apró titok segíti abban, hogy különösen csábító legyen az összhatás.

Azonnal észreveszem, hogy új frizurával érkezik a kedvenc törzshelyére, az újlipótvárosi kávézóba. Fiatalosabb lett, de nem erőltetetten. Kellemes látvány a szemnek.

„Nem volt különösebb oka a váltásnak, csak annyi, hogy időnként nem árt megújulni” – mondja Vincze Lilla, aki idén nyáron a hamvas szőke hajszín mellett döntött. „Szeretek fiatalok között lenni és tanulni tőlük, hiszek az újító energiákban. A frizurámat a 24 éves fodrászmester, Huber Frank csinálta. Hagytam magam befolyásolni, és nem bántam meg. Örülök a végeredménynek. Szerintem jobb hely lenne a világ, ha az emberek nyitottabban állnának egymáshoz, ha a különböző generációk összefognának.”

A bátyja kétszer hozta haza

A mindig vidám, örök optimista természetét Lilla az édesapjától örökölte. „Nekem is vannak mélypontjaim, de azzal nem terhelem a közönséget, csak a legszűkebb baráti körömet avatom be. Kislányként nagyon szoros kapcsolatom volt az édesapámmal, és hálát adok az égnek, hogy az ő fantasztikus életigenlő, nyitott természetét viszem tovább… A mai napig hiányoznak a szüleim, pedig már több mint öt évtizede váratlanul elveszítettem mindkettőjüket.”

Lillának a három évvel idősebb bátyja jelenti a szűk családot. „Nagyon jó testvérek vagyunk. Hallgatok a bátyámra, megfogadom a tanácsait. Ő szellemileg és erkölcsileg is példaértékű számomra. Laci a saját szakmájában óriási tekintély, Ybl Miklós-díjas építészmérnök. Tulajdonképpen a közönség neki is köszönheti, hogy megismert, mert annak idején kétszer hozott haza külföldről. Az érettségi után a szegényes tánctudásom miatt nem vettek fel a Rockszínházba, ezért 18 évesen elmentem világot látni Németországba. Fogalmazzunk úgy, hogy érdeklődő, cserfes csaj voltam, az ottani művészvilággal ismerkedtem meg. A bátyámnak egyszer Hamburgból, egyszer pedig Hannoverből kellett hazahoznia…” – árulja el Lilla nevetve. Az énekesnő úgy véli, fiatalon lássunk világot, tanuljunk idegen nyelveket, és fogadjuk be a különböző kultúrákat. A külföldi kitérő után gyorsan megtalálta az életcélját. Főiskolára ment, énektanári diplomát szerzett, majd 1986-ban a Napoleon Boulevard zenekarral megnyerte az Interpop Fesztivál fődíját.

A Napoleon Boulevard zenekarral futott be 1986-ban. A Júlia nem akar a földön járni volt az egyik legnépszerűbb slágerük

Az ablakpucolást nem szereti

„Szinte felfoghatatlan, hogy milyen gyorsan elrepült 37 év. A pályámtól nagyon sok jót kaptam, többek között értékes emberi kapcsolatokat. A színésznő Kováts Kriszta számomra az örök Evita marad. Imádom Gáti István költő barátom gyönyörű verseit, ő a legutóbbi dalaim szövegírója is. Csepregi Évához évtizedes barátság fűz, Ivancsics Ilona is egy olyan áldott jó lélek, akit bármikor szívesen látok vendégül a  lakásomban. Az otthonom nagyon személyes, csak a legszűkebb baráti köröm számára áll nyitva. Nem szeretem, ha az intim szférámba idegenek belátnak, ezért bejárónőm sincs. Én takarítok, sütök, főzök, házias asszony vagyok. Megtanultam horgolni, ha az élet úgy hozza, a  nadrágot is megstoppolom, egyedül az ablakpucolást nem szeretem, de azt is megcsinálom, mert gyakorlatias vagyok, ilyen szempontból nem művészlélek.”

Szívesen énekel templomokban

Hosszú felsorolni, hogy mi mindent csinált a karrierje során, de egy biztos, nagyon szereti a templomi koncerteket.

„A szent helyeknek emelkedett hangulatuk van. Közel áll hozzám a meghitt, lírai, spirituális világ. A triómmal kamarakoncertezem, mindenféle stílusú dalokat előadunk, már rég kiléptem a popénekesnői skatulyából. Balladákat, verseket zenésítünk meg, az Ave Mariát is éneklem. A tanítást is szenvedéllyel csinálom. Növendékem volt többek között Danics Dóra, Csemer Boglárka, a musicalszínész Tóth Attila és Pitti Katalin 17 éves unokájának, Barna­básnak is nagy színpadi jövőt jósolok.”

A fiatalok életereje és a Balaton látványa is pozitív hatással van rá.

„Siófoki lány vagyok, rendszeresen visszajárok a szülővárosomba. A Balaton az örök szerelmem. A déli parton a gyerekkori barátaimmal találkozom, az északin gyakran töltöm az időt a bátyusoméknál, nyáron vitorlázunk, ősszel kirándulunk. De Székelyföldet is imádom, ott is sűrűn megfordulok.” A hatvanas éveiben járó Lillát nem tudom elképzelni öreg néniként a színpadon.

„Méltóságteljesen szeretném abbahagyni az énekesi hivatásomat. Nem akarok úgy koncertezni, hogy a hátam mögött megmosolyogjanak. Elképzelem, hogy tíz év múlva már ősz hajú hölgy leszek, aki inkább verseket és könyveket ír, és átadja az élettapasztalatát a fiataloknak. Az persze könnyen előfordulhat, hogy pár csepp kölnit akkor is teszek majd a bokámra…” – teszi hozzá viccesen.

Miért várja 2025-öt?

Az énekesnő azt mondja, nagy esemény szemtanúi leszünk két év múlva. „Sorsfordító dolog fog történni az emberiséggel, én már nagyon várom” – mondja sejtelmesen, de többet nem akar elárulni. Lilla hisz az asztrológiában és az angyalok támogatásában. Élete kritikus pontjain mindig az angyalok segítették át, ezért 2025-ben is számít a közbenjárásukra.

Fotó: Ambrus Marcsi, Fortepan