Anna gazdánál járunk. Bár szépen süt a nap, késő ősszel már kevés tennivaló van a kilenc hektáros birtokon. „Februártól október közepéig nagyon sok a munkám, szinte egyedül csinálok mindent. Napszámosok hébe-hóba jönnek, de az idei őszi- és sárgabarack nagyon rossz volt, az áprilisi fagy elverte” – mondja Pillár Anna, aki most a hétvégi piacozásra és a karácsonyi vásárokra készül fel. Mutatós üvegekbe tölti a portékáját, mert a szépérzéke is kifinomult.
„Mandulavajat, galagonyateát és házi lekvárokat fogok árulni. Remélem, sikerük lesz. A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, szinte már semmi nem úgy érik be, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Próbálkoztam eperrel és khakiszilvával is, de ebben a földben nem érezte jól magát, nem hozott szép gyümölcsöt. Át kell gondolnom, hogy jövőre milyen fákat, bokrokat ültessek, miből lesz gazdag termés és szép bevétel.”
Többet dolgozik, mint a férfiak
Anna az édesapja halála után örökölte meg a földet. „Hétéves voltam, amikor a szüleim kapcsolata megromlott, csonkacsaládban nőttem fel. Édesapámmal nem volt igazán szoros kapcsolatom. Úgy gondoltam, ha folytatom itt a gazdálkodást, talán közelebb kerülök hozzá, jobban megismerem, milyen ember is volt ő valójában. Alapvetően zárkózott vagyok, így nem ment nehezen elvonulni a világtól.”
Tíz éve már, hogy Anna ezen a Martonvásárhoz közeli tanyán él. Az élet pedig megtanította arra, hogy a férfias munkák se jelentsenek gondot számára. Fát aprít a cserépkályhába, de a traktort is megszereli, amikor nem akar elindulni.
„Ez egy öreg járgány, sok volt vele a probléma. A YouTube-on néztem meg, hogyan kell a kisebb javításokat házilag megbütykölni. Most ragyogóan működik, nagy hasznát veszem.”
Miközben bejárjuk a birtokot, folyamatosan arra gondolok, egy ilyen talpraesett és csinos nő miért nem talált még férjet? „Ezen én is szoktam gondolkodni – mondja nevetve Anna. – Talán pont az a baj, hogy a férfiak azt szeretik, ha felnéznek rájuk, de én türelmetlen vagyok, és mindent megcsinálok a ház körül és a házban. A másik ok az, hogy megijednek a hatalmas birtok láttán, mert itt rengeteg a munka. Amikor elkezdődik a szezon, napkelte után már kint vagyok a kertben. Olyan nem fordulhat elő, hogy lustálkodom az ágyban.”
Az első randin nem lesz csók
A 35 éves Anna vágyik arra, hogy legyen egy társa, a korábbi próbálkozásai ugyanis kudarcba fulladtak. Sosem volt férjnél és gyereke sem született.
„Nem vagyok rajta az internetes társkereső oldalakon, elég behatárolt, ahol ismerkedni tudok. De a barátaim azt mondták, a Házasodna a gazda nekem való, próbáljam meg. Örülök, hogy sok levelet kaptam, végül négy férfit választottam ki, akikkel szívesen randizom. Nincs típusom, ez a műsorból is kiderül, hiszen különböző karakterek.”
Anna bizakodva tekint a következő hetek elé, de azt is tudja, hogy nem lesz könnyű dolguk az udvarlóknak. „Szegény nagymamám mindig azt mondta, hogy én kemény dió vagyok. Az tény, hogy nem adom könnyen magam. Velem senki ne akarjon kamerák előtt csókolózni, mert egyébként sem szoktam az első néhány randin túl közel engedni magamhoz a férfiakat.”
Homok legyen a talpa alatt
Amikor a jövő szóba kerül, egy kissé borúlátó. Újból a klímaváltozásnál kötünk ki, aggódik amiatt, hogy mi vár ránk. „Én ahhoz a generációhoz tartozom, akinek fontos, hogy megőrizzük a Földünk épségét. Jó lenne, ha ezt mindenki komolyan venné. Szeretném az idős koromat is úgy megélni, hogy valódi élelmiszer kerüljön az asztalomra, nem génmanipulált, mesterséges termék. Már most sok a beteg ember, mindenre érzékeny a gyomruk. Tudom, hogy nem mindenkinek van kertes háza vagy telke, de lakásban is lehet mikrozöldet termeszteni” – mondja. A saját családról szőtt álma és az esküvő is a tervei között szerepel.
„Nem vágyom klasszikus menyasszonyi ruhára. Legyen fehér színű és egyszerű szabású. Az sokkal fontosabb, hogy homok legyen a mezítlábam alatt.”
A spájza tele van élelmiszerekkel
Érdekli az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, ezért dietetikusnak tanult. „Odafigyelek az étkezésemre. Húst alig eszem, inkább sok zöldséget, gyümölcsöt. Mindent megtermelek a birtokomon. A spájz dugig van élelmiszerrel, közértbe szinte csak sóért járok. Szeretek főzni. Hobbim a fotózás, általában készítek egy képet arról, amit megfőztem” – árulja el Anna.
fotó: Olajos Piroska, RTL
