Címlapsztori Sztárok

Szarvasmarhákat nevel a vízilabdázó Szécsi Zoltán: „A gyerekeimből lehet a következő olimpikon”

Folytatjuk az ötkarikás játékok magyar büszkeségeiről szóló sorozatunkat. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó legenda az élsport befejezése után is sikeres lett. Hevesi birtokán szarvasmarhákat tenyészt.

A 46 éves családfő szorgalmas ember. „Nekem mindig van dolgom! – kezdi a beszélgetést Szécsi Zoltán. – Viccesen azt szoktam mondani, hogy az M3-as autópályán élek, mert olyan sokszor megteszem az utat a heves vármegyei tanyám és az otthonom között. A vállalkozást állandóan fejleszteni kell ahhoz, hogy sikeres legyen. Most például ötven hektár erdőt telepítünk át kőrissel és tölggyel, de a szarvasmarhák fejését is robotizáljuk, és a csarnokot is szeretnénk bővíteni. Jelenleg 57 állatom van, az állományfejlesztést tervbe vettük. Sokmilliós befektetésről van szó, észnél kell lenni” – avat be a részletekbe az üzletemberré avanzsáló olimpikon.

A nagyfia külföldi egyetemen tanul

Zoli felesége is a családi vállalkozásban dolgozik. „Vanda nem unatkozó háziasszony, kiveszi a részét a feladatokból. Néha persze megkapom tőle, hogy alig marad ideje az otthoni teendőkre, például a takarításra, mert annyi hivatalos beadványt, pályázatot és papírmunkát kell elintéznie.”

A házaspár 16 évvel ezelőtt egy egri szórakozóhelyen ismerkedett meg, közös fiuk, Zénó pedig már tízéves. „Az első házasságomból van két felnőtt gyermekem. A pályám csúcsán voltam, amikor ők születtek, és nagyon hamar elváltam az édesanyjuktól. Juli és Marci számára én inkább csak vasárnapi apuka voltam, de szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk. A 22 éves lányom grafikusművész, a 20 éves nagyfiam a saját korosztályában világbajnok vízilabdázó. Jelenleg az amerikai UCLA egyetemen tanul, és közben célul tűzte ki a 2028-as Los Angeles-i olimpiát. Tehetséges sportoló, szerintem minden esélye megvan arra, hogy ő legyen a következő olimpikon a családunkban. A kisfiam, Zénó is vízilabdázó szeretne lenni.”

Második házasságában él

„A pénz önmagában nem boldogít”

Az egykori kapus Sydney-ben, Athénban és Pekingben a magyar vízilabda- válogatottal a dobogó legfelső fokára állt fel. „Mindegyik olimpia másért volt emlékezetes számomra. Az elsőn, a friss csikók lendülete győzött, az athénin megtartottuk a címvédést, a pekingi előtt pedig azt éreztük, hogy egy kicsit már leírtak minket, és mégis sikerült bebizonyítani, hogy mi vagyunk a legjobbak.”

Az egykori élsportoló azért is jó példa mások számára, mert tudatosan irányítja az életét. Egyetemet végzett, és nem herdálta el az olimpiai jutalmának összegét, hanem befektetett. „Műszaki menedzser diplomám van, ami rokonszakma a közgazdásszal. Értek a pénzügyekhez: korábban ingatlanokkal foglalkoztam és vendéglátós vállalkozásom is volt, de persze én is hoztam rossz döntéseket, ezekből tanultam, és ma már nem hazardírozok.”

Zoli azt mondja, a pénz önmagában nem boldogítja és a luxustárgyak sem érdekelik. „Az autó arra való, hogy elvigyen egyik pontból a másikba, a karóra pedig arra, hogy mutassa a pontos időt. Az értékes tárgyak nem hoznak lázba, a szeretteim, a családom boldogságát többre tartom. A vállalkozást is azért csinálom, hogy a gyerekeimnek könnyebb életük legyen. Tízéves voltam, amikor édesapámat elveszítettem. Fiatalabb volt, mint most én, amikor daganatos betegségben elhunyt. A nővérem váratlanul és fiatalon ment el 2004-ben. A halálának igazi okát nem tudták megállapítani. Az emberi élet nagyon törékeny, cselekedni kell, amíg itt vagyunk a Földön. Szerencsére édesanyám még velünk van, és remek egészségnek örvend. 78 éves koráig égési és plasztikai sebészként dolgozott. A szorgalmat és a munkabírást tőle örököltem.”

Szeret jókat enni, és ez meglátszott a hasán

Vandától egy gyermeke született, Zénó

A család és a munka mellett Zoli most már magára is próbál időt szakítani. A nők egykori kedvence szembesült a középkorú férfiak mumusával: a hasi zsírral.

„Az elmúlt években elhanyagoltam a sportot, ami elsősorban a hasamon látszott meg. Szeretek enni, a feleségem pedig nagyon jól főz. A mozgás­szegény élet is hozzájárult ahhoz, hogy száz kiló fölé ment a súlyom. Nincs mit szépíteni, nem voltam kibékülve a tükörképemmel. Újra elkezdtem edzeni és úszni. Hat óra 22 perckor csörög az óra, és szorgalmas napjaimon nyolckor már a konditeremben vagyok. És azért csak akkor, mert előtte elviszem Zénót az iskolába. Ez az apa-fia program nagyon fontos számomra. Persze nyáron nincs suli, ilyenkor több időt töltünk együtt. Tervezzük, hogy a párizsi olimpiára kimegyünk szurkolni. Szerintem a magyar női és a férfi vízilabdacsapatnak most minden esélye megvan az aranyéremre.”

Fontosnak tartja a szűrővizsgálatot

Édesapja korai elvesztéséből okulva háromévente alapos orvosi vizsgálaton vesz részt. „A vastagbéldaganat örökölhető, ezért elmentem szűrésre. A polipokat eltávolították, megnyugodtam. Nem félek a haláltól, de három gyermekem van, akik számítanak rám. Szeretném látni a majdani unokáimat, ezért is tartom fontosnak a rákszűrő vizsgálatot” – mondja Szécsi Zoltán.

Fotó: Birton Szabolcs, Pintér Márta, Kovács Szilva, Mti