„Mielőtt a böjtölésnek, és az azzal járó kalória- és tápanyag-korlátozásnak a daganatterápiában betöltött szerepéről beszélnénk, érdemes leszögezni: egyelőre a legtöbb tanulmány állatokon, főképp egereken vizsgálta a kölcsönhatást – bocsátja előre dr. Menyhart Otilia, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője. – Az emberek részvételével lezajlott kutatások egyelőre nagyon kisszámúak, ráadásul a vizsgálatok során alkalmazott étkezési előírások is sokfélék. Még sok további tanulmányra van szükség, mielőtt az állatkísérletek következtetéseiből az emberi gyógyászatban alkalmazható ajánlások fogalmazódnának meg.”
Többféle változat
A kutatók olyan népszerű diéták hatását vizsgálták, amilyen például a szénhidrát-fogyasztást jelentősen korlátozó ketogén étrend vagy az időszakos böjt. Ez utóbbi böjttípus, amelynek több változata is létezik, csak bizonyos napokon vagy a nap bizonyos szakaszában engedélyezi az étkezést, például reggeltől kora estig 8 órányi időtartamban ehetünk, majd a következő 16 órában csak vizet fogyaszthatunk. Az étkezésre kijelölt időtartam 8 óránál hosszabb vagy rövidebb is lehet.
„A böjtöt imitáló diéta, az úgynevezett fasting mimicking diet is szerepel a tanulmányban, ilyenkor a kalóriabevitelt a böjtös napokon zöldségek, zöldséglevek, olajos magvak fogyasztásával 5-800 kalóriára csökkentjük” – teszi hozzá a szakértő. A kutatók a kísérletben részt vevő egerekbe emberi daganatszövetet ültettek, és azt vizsgálták, hogy az étrend változásának hatására lassul-e a daganat növekedése és javul-e az állatok túlélési esélye.
Miből jön az energia?
„A ráksejteknek óriási az energiaigénye. Bár az egyes daganattípusok konkrét tápanyagszükségletei nagyon változóak lehetnek, közös bennük, hogy többször annyi energiára van szükségük, mint az egészséges sejteknek. Ez a tápanyag egyes típusok esetében származhat cukorból, azaz glükózból és fruktózból (például a vastagbél-, méhnyak-, prosztata- és egyes emlődaganatoknál), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, a hasnyálmirigyrák és egyes agydaganatok esetében) vagy más tápanyagokból. Amikor a szervezettől megvonják a szénhidrátokat, a máj úgynevezett ketontesteket kezd termelni. A szervezetben keringő ketonokat az egészséges sejtek képesek energiaforrásként hasznosítani, a tumorsejtek azonban nem, vagy csak korlátozott mértékben” – mondja a rákkutató. A böjt hatására ezenkívül az egészséges sejtek osztódása lelassul, és egyfajta javító-regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a kemoterápia vagy a sugárzás káros hatásától. A rákos sejtekre viszont ez nem jellemző, így kiszolgáltatottabbak lesznek a kemoterápiának.
A böjt tehát akár fokozhatja is a daganatkezelés eredményességét, és csökkentheti annak mellékhatásait, különösen, ha a beteg a kemoterápiás alkalom előtt és után is böjtöl, természetesen kizárólag orvosi ellenőrzés mellett.
Nem minden esetben hat
Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint a ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Voltak azonban olyan daganattípusok, például a B-sejtes limfóma, egyes agy-, vese- és emlődaganatok, amelyek fő energiaforrásai a zsírsavak: ezekben az esetekben a ketogén étrend egyenesen a rák terjedésének kedvezett, vagyis rontott a helyzeten. Az tehát, hogy milyen étrendi ajánlások segíthetik a kezelést, nagyban függ a rákos betegség jellegétől is. „Bizonyos tumorok esetében a máj gyulladásos anyagokat termel, ezért nem képes a ketontestek előállítására. Vagyis hiába tartja be a beteg a böjtöt, annak nem lesz hatása” – teszi hozzá a szakértő.
Dr. Menyhart Otilia arra is felhívja a figyelmet, hogy a ketogén étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, épp ezért a kutatók a vizsgálatok során más böjttípusok, például az időszakos böjt különböző változatainak hatását is tanulmányozzák. Már csak azért is, mert a betegek együttműködési hajlandósága is függ attól, hogy hosszú távon mennyire fenntartható az adott étkezési előírás. A folyamatban lévő, körülbelül 35 humán klinikai vizsgálat egy része ugyanakkor viszonylag kevés, 10-15 résztvevő bevonásával zajlik, így megalapozott következtetések egyelőre nem vonhatók le belőlük. „Bár az állatkísérletek eredményei ígéretesek, érdemes azt is figyelembe venni, hogy ezek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. Az egerek anyagcseréje például nyolcszor gyorsabb az emberénél. Vagyis az így szerzett következtetéseket nem lehet egy az egyben átemelni az emberi gyógyászatba. A tudósok egyelőre arra számítanak, hogy a mostani eredményekből nagyjából 10 év múlva lehetnek személyre szabott, konkrét táplálkozási ajánlások. Azt viszont már most is több ajánlás megfogalmazza, hogy ha a napi kalóriabevitelünket 25-30 százalékkal visszafogjuk, azzal tehetünk az egészségünkért. Csökkenhet egyes keringési és anyagcsere-betegségek előfordulásának kockázata, valamint a szervezetben lévő gyulladás, így a daganatos betegségek rizikója is” – figyelmeztet dr. Menyhart Otilia.
Egy fontos jelenség: az autofágia
Ennek a görög szónak a jelentése „önemésztés”: azt a folyamatot jelenti, amikor a sejtjeink lebontják és újra felhasználják a már nem jól működő sejtalkotórészeket, hogy új sejtalkotókat vagy energiát termeljenek belőlük. Bizonyos hormonok, például az éhezés, a böjt során felszabaduló glükagon ezt a folyamatot is serkentheti, elősegítve a sejtmegújulást és a beteg állapotának javulását.
Fotó: Getty images
