Egészség

Várólisták: gyorsabb orvosi ellátást biztosíthatnak az egészségpénztárak?

Korábban azok jártak magánorvoshoz, akik szerették volna megúszni a hosszas várakozást, valamint jól felszerelt, modern rendelőre vágytak, és ezért hajlandók voltak sok pénzt fizetni. Egy ideje azonban más a helyzet…

Az utóbbi időben hosszabbak lettek a kórházi várólisták. Sajnos nagyon sokan tapasztalták, hogy egy-egy vizsgálatra hónapokat, fél éveket kell várni. Az egyik leggyakrabban emlegetett kritika az állami egészségüggyel szemben, hogy egyre nehezebben hozzáférhető.

Kényelem vagy szükség?

Az állami ellátórendszer leterheltsége miatt a betegek gyakran kénytelenek magánorvoshoz fordulni, ha időben megfelelő ellátáshoz szeretnének jutni – ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Talán nem életmentő beavatkozás egy csípőműtét, de érthető, ha az a beteg, akinek fájdalmai vannak, nem szívesen vár hónapokat a beavatkozásra. Ráadásul a hosszú várakozási idő alatt a betegségek súlyosbodhatnak, a felépülés pedig időigényesebb és drágább lehet.

„A magánellátás tehát sok esetben létkérdés, azoknak is, akiknek a költségvetésébe ez egyébként nem férne bele. Van azonban egy államilag is támogatott módja a spórolásnak” – mondja Gergely Péter, a ­BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Szolgáltatás az egész családnak és online ügyintézés

Bár az egészségpénztárak évek óta a tagság és a befizetések emelkedését tapasztalják, még mindig sokan hagyják veszni ezt az állami juttatást.

„Az egészségpénztárakat számos tévhit övezi – mondja Gergely Péter –, pedig mostanra széles körű és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a családtagokra is kiterjeszthetünk. Több egészségpénztárnál van lehetőség online belépésre, ráadásul az ügyeinket is intézhetjük elektronikusan, a számlákat feltölthetjük a pénztár rendszerébe, és akár mobilapplikáció is segíti a pénztár használatát.”

Jelenleg öt pénztár (OTP, Prémium, Új Pillér, Patika és Izys Egészségpénztár) kínál olyan modern, bankkártyával összeköthető egészségkártyát, amellyel akkor is költhetünk az egészségpénztárunk terhére, ha épp nincs a számlánkon pénz. Az egészségkártya egyszerűen átkéri a szükséges összeget a bankkártyánkról, amely így ugyanúgy pénztári befizetésnek minősül, és utána adóvisszatérítést kérhetünk.

Húsz százalék visszaigényelhető

Egy magyar ember az egészségügyi kiadásainak közel harmadát maga állja. Ez még uniós összehasonlításban is magas arány, az átlag duplája.

„Mi, magyarok tehát eleve nagy részt vállalunk a gyógyulásunk költségeiből, és ennek mindössze töredékét fizetjük valamely öngondoskodási formán, például egészségpénztáron keresztül. Az egészségpénztár annak éri meg, aki bejelentetten dolgozik, tehát fizet személyi jövedelemadót, és vannak egészségügyi kiadásai, például vásárol gyógyszert vagy jár magánorvoshoz. A tagok a pénztárba befizetett összeg 20 százalékát, évente legfeljebb 150 ezer forintot visszaigényelhetnek az abban az évben befizetett adójukból” – magyarázza a szakember.

A statisztikák alapján az egy háztartásban élők közel 300 ezer forintot fizetnek ki az egészségükre évente. Ha ezt egészségpénztáron keresztül költjük el, akkor ebből évente 60 ezer forintot visszaigényelhetünk, és újra az egészségünkre fordíthatjuk. Így jóval az infláció felett spórolhatunk.

Fotó: adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete