Idejében felismerhető lehet
Egyre gyakrabban hallani olyan esetekről, amikor tragikusan fiatal sportolók vesztik életüket a váratlanul lecsapó szívritmuszavar miatt. Pedig a hirtelen halál csupán 5-10 százaléka következik be fizikai aktivitás következtében. Sőt, százezer sportoló közül mindössze öten veszélyeztetettek, ugyanis a hirtelen szívhalált okozó betegség nincs összefüggésben a sportolással.
„Különösen azoknál áll fenn a kockázata, akik valamilyen szervi szívbetegségben szenvednek. A cél, hogy a hajlamosító tényezőket idejében felismerjük, és így elkerüljük a halál bekövetkeztét” – magyarázza szak-értőnk, Prof. Dr. Jánosi András kardiológus.
A sport nem veszélyes
Bizonyos veleszületett rendellenségek esetén előfordulhat, hogy fizikai megterhelés alatt következik be a baleset.
„A sportolók szakorvosi vizsgálata rendkívül fontos, mert az esetek többségében kiszűrhetőek azok, akiknek a versenyszerű sportolás nem ajánlott. Sajnos még alapos vizsgálattal sem tudjuk elérni, hogy minden hirtelen szívhalált elkerüljünk, de a gyakorisága csökkenthető. A sportolóknál a haszon sokkal nagyobb, mint a veszély, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás az egészséges életmód kulcsa” – hangsúlyozza a szakértő.
Tudta?
A hirtelen szívhalál férfiaknál gyakoribb, mint nőknél, és sokaknál sajnos ez az elsőjele az addig rejtve maradt koszorúérbetegségnek.
Mi történik?
„A hirtelen szívhalál oka leggyakrabban
a szív súlyos ritmuszavara, aminek következtében a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, a szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak, és a beteg segítség nélkül meghal” – mondja el dr. Jánosi.
A vérnyomás kritikus szintre esik, és a beteg agya nem kap elég vért, eszméletvesztés következik be. A szívleállást követő 4-5. perc után már maradandó agykárosodás léphet fel. Ezért van szükség az azonnali segítségre.
Figyelmeztető jelek
● hasonló szívproblémák a családban
● váratlan szédülés
● hirtelen elgyengülés
● zavarok a szívritmusban (pl. egy nagy szívverés, majd néhány kimaradás)
Hogyan segítsünk?
A pánik nem használ, cselekedni kell, mégpedig minél gyorsabban, hiszen minden perc kritikus lehet. Fontos, hogy amíg segítséget nyújtunk, valaki más azonnal kihívja a mentőket.
„Ha néhány percen belül észlelik a bajt, akkor defibrillátorral a páciens még megmenthető. Ilyen készüléket ma már szerencsére egyre több nyilvános helyen találhatunk (pl. repülőtereken, sportcsarnokban, a teljes lista az Országos Mentőszolgálat Alapítvány honlapjáról is letoltgető). A gép a mellkasra téve érzékeli a ritmuszavart, majd egy gomb megnyomásával elektromos impulzust ad le, amely újraindítja a szív munkáját. Ha ilyen műszer nincs a közelben, akkor mellkasi kompresszióval és lélegeztetéssel is fenntarthatjuk az illető keringését, amivel időt nyerhetünk, amíg a szakképzett segítség megérkezik” – magyarázza a szakember.
Minden segítség nélkül eltelt perc jelentősen csökkenti az életben maradás esélyét. 5 perc után az agy visszafordíthatatlan károsodást
szenved.
A kutatások kimutatták, hogy a beteg túlélési esélyei jelentősen javulnak, ha a hirtelen szívhalálból újraélesztve testüket 24 órán át lehűtik. Ez ugyanis elősegíti az agy funkcióinak megfelelő helyreállását.
Hogy lehet megelőzni?
Az esetek felében tapasztalható figyelmeztető jel. „Ezeket sokszor nem is vesznek komolyan az érintettek, de utalhatnak rá, hogy baj van. A jósló tünetek nemcsak sportolás közben jelentkezhetnek, hanem a mindennapok során is. Ilyenkor legjobb, ha azonnal beutalót kérünk egy kardiológiai vizsgálatra” – javasolja dr. Jánosi András.
A megelőzés legjobb módja az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a vérnyomás és a vérzsírok ellenőrzése. Ha nincs panaszunk, akkor is érdemes időszakos vizsgálatokon részt venni, főleg 40 éves kor felett. Ne feledkezzünk meg a vérnyomásmérésről, és ne becsüljük alá a kisebb mellkasi fájdalmakat. A vérnyomás egyénenként változhat, ezért legjobb, ha háziorvosunkat kérjük meg a mérésre.
Tudta?
Létezik olyan stopperóra méretű bőr alá ültethető defibrillátor, amely szinte azonnal észleli a szív rendellenes működését, és egy elektromos sokk segítségével meg szünteti azt, amikor szükség van rá.
Mi történik a vizsgálaton?
„A legfontosabb eszköz az EKG, amely a szív elektromos aktivitását vizsgálja. Emellett fontos, hogy az eredményt megfelelő szakértelemmel kell értékelni, és felismerni azokat a finom jeleket, amik ilyen eltérésre utalnak.
Ha fennáll egy vagy több tünet, és az EKG is eltérést mutat, akkor a beteget tovább kell vizsgálnia a kardiológusnak. Számtalan módszer jöhet szóba: szívultrahang, 24 órás EKG (Holter-monitorozás), terheléses EKG, szív-MRI, szív-CT” – sorolja szakértőnk.
Fotó: pexels
