Az allergia örökölhető: így veheti észre az első jeleket a gyereken

Az allergia bármely életkorban jelentkezhet. Az egyik augusztusban még semmi tünetünk, majd a következő évben már viszket az orrunk, szemünk, olyan, mintha hetekig náthásak lennénk. Az elmúlt 10 évben Magyarországon megkétszereződött a betegek száma.

Már csecsemőként kialakulhat

A környezetünkben megtalálható, egyébként teljesen ártalmatlan anyagokra az immunrendszer fokozottan reagál, és ez okozza az allergiás tüneteket, a tüsszögést, orrfolyást, torokkaparást, de akár fejfájást, ingerlékenységet és depressziót is.

„A kisgyerekekben meglévő allergiás hajlam nem jelent betegséget, és nem okoz tüneteket – mondja dr. Kaszó Beáta allergológus, klinikai immunológus. – Ahhoz, hogy a tünetek megjelenjenek, különböző külső és belső tényezőkre van szükség, ilyen a dohányfüst, a légszennyezettség, a stressz vagy valamilyen hormonális változás.”

Allergia csecsemőkorban is kialakulhat, de általában 4-5 éves korban jelentkezik nagyobb számban. A csúcspont a fiatal felnőttkorra tehető, és 2-3 évtizeden át állandó marad. Idősebb korra a betegség ritkábbá válik

„Nagyon változékony betegség. Az élet során egyes allergiás tünetek kialudhatnak, megszűnhetnek, ugyanakkor újabbak is kialakulhatnak.”

A múltban lehet a válasz

Mára már az is kiderült, hogy az allergiára való hajlam örökölhető.

„Ha nincs allergiás a családban, a kialakulás kockázata mindössze 10% – mondja dr. Kaszó. – Ha az egyik szülő allergiás, akkor már 20–25% az esély, ha pedig mindkettő, akkor 45–50% a valószínűsége, hogy a gyerek is allergiás lesz.
Abban az esetben, ha mindkét szülő azonos típusú allergiás megbetegedésben szenved, az utódok veszélyeztetettsége elérheti az 50–70%-ot.”

Ha a tünetek alapján gyanakodunk, hogy allergiásak vagyunk, érdemes felkeresni a szakrendelést, ahol allergiavizsgálatot végeznek. Először a kórelőzményt veszik fel, mely során többek között – főleg ha gyerekről van szó – megkérdezik a születés körüli eseményeket, de az életkörülményekről, a tünetek gyakoriságáról, súlyosságáról és a családban előforduló betegségekről is érdeklődhet a szakember.

A legismertebb allergiavizsgálat a bőrteszt, amely során kis mennyiségben allergént cseppentenek a kar belső oldalára, és a bőr reakciója alapján következtetnek az allergiás megbetegedésre. Az immunológiai vizsgálat során viszont a vérből mutatják ki az allergiát.

Egyre újabb kezelések

Természetesen senkinek sem kell minden évben hónapokig együtt élni a bosszantó tünetekkel, hiszen több lehetőségünk is adódik az allergia kezelésére.

„Az antihisztamin-szirup, -tabletta vagy éppen -injekció hatása abban rejlik, hogya a hisztaminreceptorokra kötődnek, így az allergiát okozó hisztamin nem tud tüneteket produkálni – mondja a szakértő. – Az úgynevezett első generációs hisztaminokat már nem használjuk az allergiás nátha kezelésére, mivel nyugtató, étvágynövelő mellékhatásuk volt, és ronthatták a tanulási, autóvezetési képességet is. A közelmúltban megjelenő új antihisztaminok sokkal biztonságosabbak, mert anyagcseréjük során nagyrészt elkerülik a májat, és a vesén keresztül ürülnek ki a szervezetből. Nincsenek általában kellemetlen mellékhatásaik, és a tüneteket is gyorsabban és jobban enyhítik.”

Segítség lehet az orr-spray, illetve létezik az úgynevezett specifikus immunterápia is. A terápia során tisztított, standardizált allergénkivonatot juttatnak a szervezetbe, fokozatosan növekvő adagban, így a beteg szervezete hozzászokik az allergénhez, és megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Azt azonban nem árt tudni, hogy egy ilyen kezelés 3–5 évig is eltarthat.