Bőrférgesség a csípőszúnyogoktól
„A csípőszúnyogok behozták a bőrférgességet, aminek már emberi áldozatai is vannak. Ilyenkor a fertőzött szúnyog megcsípi az embert vagy akár kutyát, és bejuttatja a féreg lárváját a bőrünk alá, s ott egy dudor képződik, melyben kifejlődik a bőrféreg, az borzasztóan viszket, allergiás tüneteink lesznek. Ahhoz, hogy az arasznyi hosszú férgek kifejlődjenek, hónapokra van szükség, addig mit sem sejtünk a létezésükről. Ezt gyógyszeresen nem lehet eltávolítani, csak sebészeti úton” – mondta dr. Kapiller Zoltán állatorvos, acaro-entomológus, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke. Sajnos bármelyik hazai szúnyogfaj terjesztheti ezt a férget, de szerencsére évente csupán 9–14 fertőzést diagnosztizálnak.
Tudta?
A szúnyogcsípést a női szúnyogok harapása okozza. A nőstény szúnyog kiszívja a vért, s eközben a nyála egy részét a bőrbe juttatja, a különböző betegség kórokozóival együtt.
Leggyakoribb a nyugat-nílusi láz
„Közel 3000 szúnyogfaj él világszerte, és ezek közül csupán néhány száz terjeszt betegségeket, reáadásul nem is mindegyik csípi meg az embert. Az Országos Epidemiológiai Központ szerint Magyarországon jelenleg 49+1 veszélyesebb faj él, melyek súlyos betegségeket is terjesztenek. Nálunk leggyakrabban nyugat-nílusi lázzal fertőzhetnek a vérszívók. A betegség lappangási ideje 3–15 nap, és gyakran tünetmentes. Súlyosabb esetben előfordulhat magas láz, nyaki merevség, izomgyengeség, idegrendszeri panaszok, erős fejfájás, izomgyengeség, hányinger, hányás, kiütés, letargia, zavartság.”
Malária, a trópusi vész
A maláriát mocsaras helyeken élő szúnyogok terjesztik. A malária emberről emberre terjedő súlyos betegség. A fertőző szúnyogcsípés után, általában 10–35 nappal jelennek meg a tünetek. A lappangási idő igen változó, hiszen a maláriának több típusa is van, de legalább 6 nap, esetenként viszont akár több év is lehet.
Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek 2-3 napig tartanak, és gyakran influenzának tulajdonítják. Jellegzetesen maláriás tünet a magas láz (41 °C körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése. Egyéb panaszok is kísérhetik, fáradtság, szédülés, ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés, híg széklet (hasmenéses, majdnem vízszerű), étvágytalanság, hányinger, hányás és hasi görcsök. Kezelés nélkül a betegség minden ötödik esetben halálos kimenetelű.
Dengue-láz: olyan, mint a csonttörés
A dengue-láz-fertőzést olyan szúnyogok terjesztik, amelyek nappal támadnak. A betegségnek két formája létezik: a klasszikus és a vérzéses. A klasszikus forma az egész világon jelen van, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő. A klasszikus dengue-láz tünetei többek között a láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha apró darabokra törnének a csontjai. Védőoltás nincs a betegségre és a vírusölők sem segítenek. Ha valakit megfertőz a szúnyog a dengue-lázzal, általában úgy is helyre tud jönni, ha elég folyadékot iszik, feltéve, hogy a betegség enyhe vagy közepes fokú. Súlyosabb esetben szükség lehet intravénás folyadékbevitelre, vérátömlesztésre.
Sárga láz, a csalóka kór
A sárgaláz fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz. A betegség gyakran tünetmentes vagy enyhe lefolyású. Ritka a súlyos forma, a halálozási aránya mégis magas. A lappangási idő 3–6 nap, amelynek elteltével láz, fejfájás, hasi fájdalom és véres hányás jelentkezik. A betegség jellegzetessége, hogy ezután átmeneti javulás következik be, amelyet sokkos állapot és az egész testen jelentkező vérzések követnek, majd kialakul a vese- és májelégtelenség, amely halált okoz. Mint minden májbetegség, ez is sárgasággal párosul, innen is kapta a nevét. A sárgaláz ellen a tudósoknak már sikerült védőoltást kifejlesztenie, amely a beadástól számított 10 nap múlva fejti ki hatását és legalább 10 évre védelmet biztosít.
Az izzadság vonzza őket
Van, akit jobban szeretnek a szúnyogok, és van, akit kevésbé. Kutatók megállapították, hogy ennek nincs köze sem a vércsoportunknak, sem a vércukorszintünknek vagy a parfümünk illatához. Ami viszont egészen biztos, hogy vonzza a vérszívókat, az a szén-dioxid, a tejsav, valamint egyes baktériumtörzsek. Így gyakran azokat támadják, akik intenzívebben lélegeznek, vagy jobban izzadnak. Tehát egy kimerítő edzés után biztos, hogy számíthatunk néhány csípésre.
Fotó: profimedia
