Az utóbbi években a zabot szinte minden egészségtudatos étrend alappilléreként ünnepelték. A reggeli zabkása, a zabital, a zabszeletek és egyéb zabos finomságok a „superfood” kategória állandó szereplőivé váltak. De vajon tényleg annyira egészséges a zab, mint amilyennek a táplálkozási trendek sugallják? A Green.hu utánajárt a zab kevésbé ismert árnyoldalainak – különösen a bélrendszerre gyakorolt hatásainak.
Valóban jót tesz a szervezetednek a zab?
A zab gazdag rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, ez tény tény. A leggyakrabban emlegetett pozitívuma a benne található rengeteg rost, amely segíthet csökkenteni a koleszterinszintet és stabilizálni a vércukorszintet. De mi történik a bélrendszerben, az után, hogy a zabot megemésztjük?
Nem minden rost egyforma, és nem minden szervezet reagál rájuk ugyanúgy. A zabban található rostok egy része fermentálódik a vastagbélben (leegyszerűsítve, megrohad, mint a kovászos uborka a napon), ami sokaknál puffadáshoz, gázképződéshez és felfúvódáshoz vezethet. Főleg, ha valaki érzékenyebb emésztőrendszerrel rendelkezik.
Ez is érdekelhet
Fitinsav: a zab rejtett vegyülete
A zab egyik legnagyobb problémája a fitinsav. Ez egy természetes növényi vegyület, amely az ásványi anyagok – például a vas, a cink, a kalcium és a magnézium – felszívódását akadályozhatja.
A fitinsav eredetileg a növények védekezési mechanizmusa, amely segít megóvni a magokat a korai csírázástól. Az emberi bélrendszerben azonban más hatást fejt ki: ha túl sok zabot fogyaszasz, a fitinsav hozzájárulhat a tápanyaghiány kialakulásához, különösen akkor, ha az étrended már eleve nem elég változatos vagy tápanyagdús.
A fitinsav elleni védekezés egyik módja a zab áztatása vagy fermentálása, de a bolti zabkásák és zabpehelytermékek ritkán mennek keresztül ilyen folyamatokon.
Csendes veszély a gluténérzékenyek számára
A zab ugyan önmagában gluténmentes, de a feldolgozás során gyakran szennyeződik búzával, árpával vagy rozssal, amelyek mind glutént tartalmazó gabonafélék. A gluténérzékeny és cöliákiás emberek számára ez gyulladást és bélkárosodást okozhat.
Mikor válik ellenséggé a zab az emésztésed számára?
Sokaknál előfordul, hogy a zab, vagy zabos ételek fogyasztása után puffadás, gázképződés, székrekedés vagy éppen hasmenés jelentkezik náluk. Ez különösen gyakori az IBS-ben (irritábilis bél szindrómában) szenvedők körében.
A zab FODMAP-tartalma (erjeszthető szénhidrátok csoportja) közepes szinten van, ami azt jelenti, hogy bizonyos embereknél hozzájárulhat az emésztési zavarokhoz. A beta-glükán rost, bár egészségesnek van kikiáltva, egyeseknél bélirritációt válthat ki, főleg nagy mennyiségben.
Egészséges vagy túlértékelt csodaszer a zab?
A zab népszerűségének nagy részét a marketinggépezet hajtja. Az élelmiszeripar gyakran beszél úgy a zabról, mint „szuperélelmiszer”, miközben a kevésbé kellemes hatásokról kevesebb szó esik. A zabtermékek – zabkásák, granolák, zabitalok – gyakran cukorral, aromákkal és adalékanyagokkal dúsítottak, amelyek elnyomják az eredeti tápértéket, miközben egészségesnek álcázzák őket.
Kinek nem ajánlott a zab?
- Bár a zab egyesek számára kis mennyiségben hasznos lehet, bizonyos esetekben érdemes elkerülni:
- Gluténérzékenység vagy cöliákia: még a „gluténmentes” zab is problémás lehet az avenin miatt.
- IBS vagy emésztési érzékenység: a zab fermentálódása puffadáshoz és görcsökhöz vezethet.
- Tápanyaghiányban szenvedők: a fitinsav gátolja az ásványi anyagok felszívódását.
- Autoimmun betegek: egyes elméletek szerint a zabban található fehérjék serkenthetik az immunválaszt
Fotó: gettyimages
