Nem feltétlenül kóros, ha néha nem jut eszünkbe egy név, vagy keresgélnünk kell a kulcsainkat. Persze, ha ez egyre gyakrabban fordul elő, akkor orvoshoz kell fordulni, de ha csak néha jellemző, akkor lehet, hogy elég néhány memóriafényesítő trükköt bevetnünk. Ezek segítségével a tanulás is könnyebben megy, amihez szintén soha, egyetlen életkorban sincs késő.
Tartsuk mozgásban
Mindennap tanuljunk valami újat – abban a korban, amikor az információnak sosem látott mennyisége áll ingyen a rendelkezésünkre, rengeteg lehetőségünk van arra, hogy fejlesszük a szókincsünket, megismerkedjünk egy idegen nyelvvel. Vagy bármilyen minket érdeklő témáról újabb és újabb ismereteket szerezzünk. Ne hagyjuk veszni ezt a lehetőséget!
Foglaljuk történetbe
- A nevek, számok kontextus nélkül hamar kihullanak a fejünkből. Kreáljunk hát hozzájuk történetet.
- Ha például valaki Szakács néven mutatkozik be, képzeljük rá a szakácssapkát, kezébe a fakanalat, és így raktározzuk el az emlékezetünkben.
- Ez az érzékletes kép hamarabb fog felidéződni bennünk, mint ha kizárólag a névre próbálnánk visszaemlékezni.
Törjük meg a rutint
Ha van egy feladatunk, amiről nem akarunk megfeledkezni, akkor csináljunk gyorsan valami olyat, ami más, mint ahogy általában elvégezzük a dolgainkat. Például a mindig a jobb zsebünkben hordott kulcsot erre az időre tegyük át a bal zsebünkbe, vagy menjünk kerülő útvonalon munkába. Ez a szokatlan apróság emlékeztetni fog, hogy valami extrát kell elvégeznünk.
Segít a pislogás
Bár furcsán hangzik, pislogjunk gyorsan 5 másodpercig, mielőtt belefognánk a következő tanulnivalónkba. Ez a gyors mozgás felfrissíti az agyunkat.
Csoportonként
Az agyunk egyszerre 3-4 új információt tud a leghatékonyabban feldolgozni. Ha egy listát kell memorizálnunk, a már említett történetmesélés mellett az a legjobb taktika, ha 3-4-es csoportokba rendezzük a felsorolt dolgokat, és egy alkalommal csak ezt a 3-4 dolgot igyekszünk megjegyezni.
Ha ez már megy, akkor toldjunk hozzá még ugyanennyit.
Ez is érdekelhet:
Ismételjünk rendszeresen
Vegyük át a megjegyzendőket, de ne álljunk meg itt. Tegyük le, csináljunk valami mást, majd térjünk vissza rá, és ezt a sorozatot folytassuk még néhányszor. A szüneteken és az ismétléseken keresztül ugyanis a fontos információk a rövid távú memóriából átkerülnek a hosszú távúba.
A helyszínre is emlékszünk
Ha valamit meg kell tanulnunk, tegyük azt más helyszínen, mint ahol általában tartózkodni szoktunk. Menjünk át a konyhába, tanuljunk a fürdőszobában, vagy akár üljünk be egy kávézóba. Ha visszaemlékszünk arra, hol igyekeztünk megjegyezni az információt, maguk az adatok is könnyebben felidézhetővé válnak.
Vonjuk be az orrunkat
- Az illatemlékek sokkal mélyebben raktározódnak el a memóriánkban, mint bármi, amit hagyományos úton megtanulunk.
- Keverjük a kétféle emlékezést: ha valamit rögzíteni szeretnénk a memóriánkban, szimatoljunk közben illóolajat, vagy akár egy ritkábban használt parfümünket.
- A „szagminta” az információt is felhozza majd az emlékezetünk mélyéről.
Mondjuk ki, írjuk le
Ha hangosan kimondjuk, vagy akár le is írjuk, amire emlékeznünk kell, az erőteljesebben bevési az adatot a memóriánkba.
Erőltessük meg
Ha valamit egy kinyomtatott lapról kell felolvasnunk, dolgoztassuk meg extrán az agyunkat – használjunk olyan betűtípust, amit az átlagosnál valamivel nehezebb elolvasni. Ez a pluszmunka a felidézést is segíteni fogja.
Memóriapalota
Ez a régóta ismert trükk is vizuális eszközökkel segíti az adatok felidézését. Képzeljünk magunk elé egy házat, és raktározzuk el a különféle információkat a különböző képzeletbeli szobákban. A bevásárlólistát tegyük az ebédlőbe, egy nemrég megismert munkatárs nevét, adatait a dolgozószobába. Így elég lesz csak a szobára gondolni, és máris előhívhatjuk az információt.
A memóriapalota évezredes módszerről is írtunk már korábban bővebben.
Hagyjuk félbe
Ha valamilyen információt kell feldolgoznunk, tanuljunk egy ideig, majd hagyjuk abba még a vége előtt. Az agy nem szereti a félbehagyott dolgokat, így akkor is folytatja a feldolgozást, amikor félretettük a tanulnivalónkat.
Kapcsolatok térképe
Ha jegyzetelünk, érdemes a közöttük lévő összefüggések alapján csoportosítani az információkat. Az egyszerű bevásárlólistánál maradva: írjuk egy kupacba a tejtermékeket, a tisztítószereket, sőt, ha lehet, állítsuk fel a sorrendet a boltban való elhelyezkedésük alapján.
Legyen rend
A káosz, a rendetlenség elvonja a figyelmünket, így, ha valamit meg kell jegyeznünk, a legjobb, ha igyekszünk előtte rendet tenni a környezetünkben.
Mi árt az agynak?
Tom O’Bryan, a Gyógyítsd meg az agyad! című könyv szerzője szerint a tökéletes memória, a világos gondolkodás és a jó alvás érdekében ki kell küszöbölni azokat az életmódbeli tényezőket, amelyek ártanak az agyunknak.
- A szervezetünkben jelen lévő gyulladások a testünk egészén belül az agyat is károsítják, és az esetleges autoimmun folyamatok is rosszabbodhatnak miattuk. A megfelelő étrenddel, zöldségek, gyümölcsök, omega-3 zsírsavak fogyasztásával viszont csökkenthetjük, enyhíthetjük őket.
- Az agyműködés, ezen belül a memória szoros kapcsolatban áll a bélflóra egyensúlyával. A beleinkben élő baktériumoknak ezt a közösségét rostokban és fermentált élelmiszerekben gazdag étrenddel támogathatjuk hatékonyan.
- A rossz testtartás és a gerincproblémák is visszavetik az agyunk működését. A rendszeres mozgás, a gerincjóga vagy tartásjavító gyakorlatok kellemes „mellékhatása”, hogy az emlékezőtehetségünk is javulni fog.
- A stressz és az alváshiány káros az agyra nézve, míg az optimizmus és az értékes emberi kapcsolatok segítik annak működését.
Fotó: Adobe Stock
