Ajtónyitogató VIII. Henrik
Angliát a kísértetek igazi hazájának tartják. Valóban itt jegyezték fel a legtöbb esetet királyi szellemekről, de az angol uralkodói paloták többsége is alaposan kiérdemelte a kísértetkastély elnevezést. Az egyik hátborzongató eset Hampton Courtban, 2011. október 31-én, azaz pontosan halloween napján történt. Az esti órákban az elek-tronikus riasztó jelezte, hogy az egyik ajtó nyitva van – noha az ünnep miatt a kastély zárva tartott, így biztosan senki nem férhetett a közelébe. Amikor a biztonsági őrök másnap megnézték a kamera felvételeit, nem akartak hinni a szemüknek: a képeken ugyanis egy középkori ruhát viselő, homályos férfialak látszott, amint épp megfogja a kilincset. Ugyanezt az ajtót mindmáig hiába próbálják zárva tartani: az őrök gondosan becsukják, ám később ismét nyitva találják, noha senki nem jár azokon a folyosókon, illetve nem romlott el a zár sem.
Az egyik őrnek, James Faukesnak egy alkalommal sikerült végre megpillantania a titokzatos alakot: egy Tudor-korabeli palástba burkolózó férfit. Először azt hitte, valamelyik kollégája öltözött be tréfából, de amikor észrevette, hogy az idegen férfi arca viaszfehér, már tudta, hogy szellemet lát. Faukes ekkor pánikba esett, kirohant a folyosóra, és a mai napig meg van győződve róla, hogy VIII. Henrik szellemével találkozott, aki szörnyű gyilkosságai után nyilván nem találja a békéjét „odaát”.
A sikoltozó királyné
Ám nemcsak VIII. Henrik nem lel békére. Hampton Courtban évszázadok óta él egy legenda, miszerint február 13-án éjfélkor az egyik folyosón végigszalad egy fehér ruhás fiatal nő, a nyakán véres sebbel, miközben szívszaggató hangon sikoltozik. Ő nem más, mint Catherine Howard szelleme. VIII. Henrik ötödik felesége volt, akit zsarnok férje 1542. február 13-án lefejeztetett. Amikor letartóztatták, a 21 éves királyné kétségbeesetten kitépte magát a poroszlók kezéből, és sikoltozva rohant végig ugyanezen a folyosón. A szegény fiatalasszony szellemével azóta több száz teremőr, restaurátor és turista is találkozott.
Miért kísértenek?
Mi állhat a jelenség hátterében? Két magyarázatot ismerünk. Az egyik: az ezoterikus tanok szerint a tragédiák, traumák rezgései beleivódnak a történések helyszínébe, a berendezési tárgyakba, bútorokba, falakba, magába az épületbe. Ezeket a rezgéseket észleljük. A néphit szerint viszont ezekben a kastélyokban, várakban azok a lelkek vannak jelen, akik erőszakos halált haltak, vagy akik haláluk után nem kapták meg a végtisztességet, esetleg nem megszentelt földbe temették el őket. De azok is ott vannak, akik nemcsak elszenvedték az erőszakot, hanem el követték.
Földhöz kötött lelkek szórakoztak Szűcs Judithtal: poltergeist turkált a szekrényében?
A halál után is kötődünk helyekhez
A kongó folyosókon, elnöki paloták kertjében, vártornyokban megjelenő szellemek talán azt bizonyítják: a halál nem jelent végleges megsemmisülést, és bizonyos körülmények között a holtak és az élők dimenziója közt lehet átjárás. Életünk nagy sorsfordulóinak helyszíneihez a jelek szerint még halálunk után is vonzódunk.
Ez alól a nagy történelemformáló személyiségek, koronás fők, nemesi szépasszonyok sem kivételek.
Miért van több szellem Angliában?
Sehol a világon nem találkozni annyi kísértethistóriával, mint Angliában. Ennek fő oka a zárkózott, távolságtartó angol életforma, a magánélet titkának szentsége. Nemcsak a magas kőkerítéssel hermetikusan elzárt területeken, a kastélyokban, hanem a középosztálybeliek jól elszeparált otthonaiban is bármi megtörténhetett, a külvilág nehezen szerzett róla tudomást. A kíséretetek nem a fantázia szülöttei. Az angol királyi ház 1772-ben alapította meg az első parakutató intézetet, ahol tudósok folytattak vizsgálatokat a szellemvilággal kapcsolatban. Arra a megállapításra jutottak, hogy a holt lelkek annyi energiát gyűjtenek, hogy mi elmosódott képként észlelhetjük őket, hangokat hallhatunk, vagy azt érzékelhetjük, hogy nem vagyunk egyedül.
Sorsdöntő kérdések előtt táltosszobrával beszélget Pataky Attila – Fotó
A magyar amazon tragédiája
Az egyik leghíresebb magyar kísértetlegenda a siroki várhoz fűződik. Mátyás király idejében a vár úrnője a lángvörös hajú, szépséges, ám igencsak harcias Kompolti Gizella volt, akit kortársai magyar amazonként emlegettek. Egy alkalommal hét lovag szállt meg a siroki várban, akik a vacsora után részegen vívni kezdtek az úrnő kegyeiért. Ám a tusa során az a vitéz is elesett, akibe Gizella szerelmes volt, mire a lány fájdalmában levetette magát a bástyáról. Karcsú, fehér alakját alkonyatkor többen is látni vélik a bástya peremén, ahogy a hét lovag szelleme is ugyanitt kísért.
Szöveg: Izing KLára
Fotó: Adobestock
