Ezotéria Sztárok

Rajongásig szerette, mégis folyton megcsalta: II. Erzsébet szemet hunyt Fülöp kicsapongásai felett

Nem válhatott volna olyan sikeres uralkodóvá annak a férfinak a szeretete és támogatása nélkül, akivel 73 évig élt házasságban. Bár Fülöp nem volt mindig hűséges, hullámhegyek és -völgyek váltották egymást a kapcsolatukban, de Erzsébet soha nem szeretett mást 13 éves korától fogva.

Ő volt a sziklám, az erőm – írta a királynő tavaly, miután szeretett férje elhunyt. Sokan mondogatták akkor, hogy több mint hét évtizednyi házasság után inkább előbb, mint utóbb követi majd Fülöp herceget a túlvilágra. Mert II. Erzsé­betnek elképzelhetetlen volt nélküle az élet. Özvegységé­ben az egészsége megromlott, s bár vitte előre soha nem szűnő akaratereje és kötelességtudata, hogy szolgálja népét, de a teste szeptember 8-án feladta, és megtért teremtőjéhez. Most újra együtt van azzal a férfival, akiért oly sokat küzdött, és akit mindenkinél jobban szeretett.

Szerelem első látásra

1946-ban Erzsébet – akkor még hercegnő volt – sokat veszekedett apjával, VI. György királlyal. Az uralkodó ugyanis ellenezte, hogy lánya hozzámenjen a nincstelen Fülöp görög herceghez, jobban szeretett volna vejnek egy skót vagy angol herceget. A 20 éves, szerelmes Erzsébet azonban nem tágított, fél éven át nyaggatta apját, hogy egyezzen bele a házasságába, s a király végül engedett.

Őfelsége mindössze 13 éves volt, amikor először találkozott Fülöppel. A királyi család egy kadétiskolát látogatott meg 1939-ben, ahol az akkor 18 éves fiú tanult. Őt jelölték ki arra, hogy szórakoztassa Erzsébetet és húgát, Margitot. Teniszeztek, és Erzsébet később ámulva mondta a nevelőjének a jóképű Fülöpről, hogy „ugye milyen ügyesen ugrotta át a hálót?” Sokat nevettek azon a napon, a két fiatal levélcímet cserélt, és amikor a királyi család egy hajón elhagyta a kadét­iskolát, a herceg csónakon utánuk evezett, Erzsébet pedig a táv­csövén át nézte őt elvarázsolódva. Ezután soha nem is szeretett más férfit, csak Fülöpöt.

A II. világháború alatt leveleztek, s a hercegnő mindig megkönnyebbült, ha szerelme a hadihajójáról írt, hisz ez azt jelentette, hogy életben van. A háború vége felé aztán Londonba helyezték, s egyre többet találkozott Er­zsébettel. Táncolni és moziba jártak, s a Buckin­gham-palotában vacsoráztak.

Ismerte Fülöp szeretőjét

Erzsébet mindeközben tudta, hogy hercegének még mindig viszonya van egy francia színésznővel, Hélène Cordet-val. Az újságok azt terjesztették, hogy a nő gyermekének Fülöp az apja. A leen­dő királynőt mindez nem zavarta, szerelmes volt, s ismerte kedvesét. Tudta, hogy tele van életerővel, imád szórakozni, mulatni, ugyanakkor felelősségteljes is, így vele izgalmas életet élhet a rá váró uralkodói életmód ellenére. Boldogan jelentették be 1947. nyarán az eljegyzésüket, Fülöp édesanyja gyémántgyűrűjét húzta menyasszonya ujjára, melyet a királynő egy életen át hordott, s november 20-ra kitűzték az esküvőt. A ceremóniát a rádió is közvetítette, az ebédet azonban már zárt ajtók mögött fogyasztották. Nyelvhalfilét és Erzsébet hercegnő kedvencét, jégbombát szolgáltak fel, s a 12 torta közül a legnagyobb háromméteres volt. A nagy napon azonban nem lehettek jelen Fülöp nővérei, akik mind a négyen német hercegekhez mentek feleségül, és a háború után nem tehették be a lábukat a Buckin­gham-palotába.

Erzsébeték nászútra utaztak, s a személyzet elmondása szerint két napig elő sem bújtak a hálószobájukból, a reggelit is telefonon rendelték meg. A királyi életrajzírók egybehangzóan állítják, hogy az ágyban remekül megértették egymást, s ez még szorosabbra fűzte kapcsolatukat.

Öt évig éltek Máltán felhőtlenül

Károly és húga, Anna születése után Fülöpöt a haditengerészet Máltára helyezte, s a kis család odaköltözött. Erzsébet úgy élt, mint egy átlagos háziasszony, később élete legszebb időszakának nevezte ezeket az esztendőket, ám 1952-ben minden véget ért, meghalt az apja, és ő királynő lett. Mindez törést jelentett a kapcsolatukban, hiszen eddig Fülöp volt a csa­ládfő, most pedig a felesége rangban fölé emelkedett, meg kellett hajolnia előtte, csak három lépés távolságról követhette, s a haditengerészeti karrierjét is fel kellett áldoznia. Fülöpöt az is bosszantotta, hogy a gyerekek nem az ő családnevét, a Mount­batten nevet viselik, hanem a Windsort.

Mindez sok volt egy olyan férfinak, mint Fülöp, ezért egyik barátjával minden csütörtök este kirúgtak a hámból, s levezették a feszültséget. Vacsorázni, táncolni mentek, éjszakai klubokban töltötték az időt nők társaságában. Az életrajzírók szerint Fülöp évekig nem volt hűséges a királynőhöz, felújította viszonyát többek között Hélène Cordet-val is, de a szeretői diszkrétek voltak, soha egyik sem nyilatkozott a kapcsolatukról. Erzsébettel sokat veszekedtek ekkoriban. Fülöp csak az ötvenes évek végére találta meg a helyét a királyi udvarban, s végre lenyugodott.

A családi béke bizonyítéka volt András herceg születése 1960-ban, majd négy évvel később Edward herceg világrajövetele. Fülöp minden évben a házassági évfordulójukon megköszönte a királynőnek a türelmét. Mindazonáltal nem lehet kijelenteni, hogy könnyű házasságuk volt. Hűtlenkedések, heves veszekedések ellenére egy életen át megmaradt köztük a szeretet.

Kriptában várt rá a herceg

Fülöp herceget nem temették el, csak a windsori Szent György-kápolna alatti királyi kriptába helyezték porhüvelyét, itt várta feleségét. Őfelsége halála után a házaspárt együtt temették el egy oldalkápolnában, oda, ahol Erzsébet szülei és húga is nyugszanak.

Szöveg: Szabó Csaba

Kiemelt kép: GettyImages

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete