Az elmúlt években Nyugat‑Európában, különösen az Egyesült Királyságban terjedni kezdett egy olyan módszer, amellyel egyes autósok megpróbálják „láthatatlanná” tenni a járművüket a sebességmérő és rendszámfelismerő kamerák számára.
A trükk lényege egyszerűnek tűnik. A rendszámtáblára felvitt fényvisszaverő bevonat vagy szalag a vaku villanásakor elvakítja a kamerát, így a felvételen a karakterek torzulnak vagy teljesen olvashatatlanná válnak – írta az NLC.
A brit automatikus rendszámfelismerő rendszer (ANPR) üzemeltetőinek tapasztalatai szerint a jelenség nem elszigetelt. A Manchester Evening News beszámolói nyomán a brit hatóságok arról számoltak be, hogy egyes időszakokban minden 15. járműnél találtak valamilyen manipulációra utaló nyomot. Ezért válaszul korszerűbb, nagyobb felbontású kamerákat állítottak üzembe. Az ilyen „szellemrendszámok” használata az Egyesült Királyságban is illegális, lebukás esetén pedig pénzbírság jár érte.
Milyen büntetést kapnánk ugyanezért Magyarországon?
Fontos különbség, hogy Magyarországon a rendszámtábla hatósági jelzésnek minősül, és minden olyan beavatkozás, amely annak olvashatóságát, azonosíthatóságát rontja, jogsértőnek számít. Ezt nemcsak a közlekedési gyakorlat, hanem a hatályos jogszabályok is egyértelművé teszik. A 326/2011‑es kormányrendelet szerint a rendszámtábla állapota, kinézete és sértetlensége nem választható opció, hanem kötelezettség.
Már egy részben torzított, fóliázott vagy fényvisszaverő anyaggal kezelt rendszám is elegendő lehet ahhoz, hogy az autót kivonják a forgalomból, vagy a sofőr komoly bírságra számíthasson.
A rendszámhoz tartozó elemek, így a matrica vagy a tábla állapota is ellenőrzési pont a műszaki vizsgán, és szabálytalanság esetén akár a forgalmi engedély is ugorhat.
Ez is érdekelhet
A kamerák itthon sem „vakon” dolgoznak
Bár időről időre felmerül a közbeszédben, hogy a magyar rendszámfelismerő kamerák könnyen kijátszhatók, a rendészeti és szakmai háttér nem ezt mutatja. Az automatizált rendszámfelismerés (ANPR) ma már nemcsak sebességmérésre szolgál, hanem komplex közlekedésrendészeti eszköz. Amelyet a rendőrség, az útdíj‑ellenőrzés és egyes önkormányzatok is használnak.
A hazai szakirodalom és a rendészeti kutatások szerint ezek a rendszerek jól kezelik a torzítást, a szögeltérést és a változó fényviszonyokat is, ezért a primitív trükkök egyre ritkábban működnek.
Ráadásul a sebességméréssel kapcsolatos ORFK‑utasítások hangsúlyozzák, hogy a technikai eszközök hitelesítése, beállítása és ellenőrzése szigorú protokoll szerint történik. Ami szintén megnehezíti az ilyesféle csalásokat.
Próbálkozz? NE! Kockázatos, és nem éri meg
Bár külföldi példák alapján úgy tűnhet, hogy egy ügyes bevonat vagy „okos” rendszámtábla kibúvót jelent a bírságok alól, a magyar gyakorlat egészen más irányba mutat. A rendszám manipulálása nemcsak hogy nem legális, de az ellenőrzések szigorodásával egyre nagyobb eséllyel bukik le az, aki ezzel próbálkozik. A szakértők és hatósági források egybehangzóan hangsúlyozzák: a technológia fejlődik, a szankciók viszont változatlanul súlyosak.
Az üzenet tehát itthon egyértelmű – a „láthatatlan autó” inkább városi legenda, mint működő kiskapu.
