Az ókorban nagy megbecsülésnek örvendtek a jósok. A különböző istenek templomai jósdaként is működtek, az istenség papja, papnője jövendöléssel is foglalkozott. Az ókori Görögország leghíresebb jóshelye volt Delphoi, ahová messze földről érkeztek azok, akik szerették volna megtudni a jövőjüket.
A papnő Püthia jóslatai azonban a legtöbbször homályosak voltak. A Rómában „rendelő” Szibilla viszont egészen konkrétan fogalmazott. Julius Caesart például arra figyelmeztette: „Óvakodj március idusától!”. Caesart később valóban március idusán, vagyis a hónap közepén ölték meg.
Modern találmányokat is látott
A jóslás a középkorban is nagy népszerűségnek örvendett, annak ellenére, hogy az egyház szigorúan tiltotta a jövő fürkészését. Anglia leghíresebb jósnője Shipton anyó (1488–1561) volt, akit már kislány korában is boszorkánynak tartottak.
A születését is furcsa jelenségek övezték: azon az éjjelen hatalmas vihar tombolt, a barlang felett pedig, ahol megszületett, egy holló károgott. Shipton anyó a vízióban modern találmányokat is megjövendölt:
„Ló nélkül futnak majd a szekerek, jajgatnak majd az elütött betegek.” (= autó)
„Vízen és víz alatt járnak az emberek, súlyos vas a víz színén lebeg.” (= hajók és tengeralattjárók)
„A Föld körül szavak röpködnek majd egy szem ragyogásában.” (= televízió)
Kútásóból médium
A viharos 20. század is bővelkedett különleges, természetfeletti képességű emberekben. Ilyen „kiválasztott” volt egy egyszerű bajor kútfúró munkásember. „A gyújtószikra a Balkánon gyullad be. Egy alacsony, fekete hajú ember meggyilkol egy magas rangú férfit. Autó zúgását hallom, egy nő sikoltását, lövéseket. Vérbe borul az ég alja, Európa napja lement” – jövendölte.
Nem nehéz rájönni, hogy a szarajevói merényletről van szó (1914. június 28.), amikor is az alacsony, sötét hajú szerb nacionalista, Gavrilo Princip lelőtte Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét, akik nyitott autóban indultak egy díszszemlére. Hogy a régi, békebeli Európának ezzel bealkonyult, azt kis idő múlva már mindenki sejtette.
Magyar jövendölő: a Teknőkaparó
Hazánk legtitokzatosabb látnoka a Teknőkaparó volt. A valódi nevét és azt, hogy mikor élt, senki sem tudja, csak az biztos, hogy a próféciái rendkívül pontosak, és bekövetkeztek. Előre látta például az 1848-as szabadságharcot, a vereséget és az utána következő megtorlást is. Angol társnőjéhez hasonlóan ő is előre látott egyes technikai vívmányokat. „Nemsokára lőcstelen, ló nélküli szekerek száguldoznak majd az utakon, nem húzza ló, mégis szalad. Lösznek vasparipák, és össze lösz fűzve dróttal a világ. A gyerökeink mög majd látják a vasmadarakat röpülni.” Itt több találmányt is felismerhetünk: a ló nélkül is futó jármű a gépkocsi, a vasparipa bizonyára a vonat, a vasmadár a repülőgép. Az hogy össze lesz fűzve dróttal a világ, a távíróra, a telefonra, de akár az internetre is utalhat.
A katasztrofális fekete kedd
Minden idők legtehetségesebb és leghíresebb jósa Edgar Cayce volt, aki 1877-ben született az Egyesült Államokban. A szülei rendkívül vallásosak voltak, és szegénységben, de szeretetben nevelték a fiukat. Tizenévesen egy ismeretlen betegség következtében elveszítette a hangját, és megnémult. Egy barátja arról mesélt neki, hogy olvasott Indiáról egy könyvet: különös gyakorlatról számoltak be benne, amit meditációnak neveztek. Edgar kipróbálta ezt, és visszanyerte a hangját. Meditáció közben sugallatai támadtak, amelyek feltárták előtte a jövőt.
A próféta napra pontosan megjósolta többek között mindkét világháború kezdetét és végét, és J. F. Kennedy elnök meggyilkolását. 1929 elején ezt közvetítette: „Megkaptuk a figyelmeztetést, hogy egy keddi napon összeomlik a gazdaság, és a semmiből kell újjáépítenünk”. Így is lett, hiszen a Wall Street-i tőzsde 1929. október 29-én omlott össze, az úgynevezett fekete kedden. Ezzel indult a nagy gazdasági világválság, amely később az egész földön végigsöpört.
A bolgár elit is hozzá fordult
Ha jósokról van szó, akkor nem hagyhatjuk ki a híres, vak jósnőt, Baba Vangát, a szocialista Bulgária sztárjósát. Az apró, fehér hajú asszonyt politikusok, üzletemberek, a korabeli bolgár elit tagjai is felkeresték.
Nem csak személyes jóslatokat tett közzé. Világhírű lett például az 1989-es látomása is: „Borzalom, borzalom. Az ikrek leomlanak, acélmadarak támadják őket. Farkasok üvöltenek a bokorban, ártatlanok vére folyik.” Ebben a 2001. szeptember 11-i merényletet lehet felismerni. A World Trade Center leomló ikertornyait, amelyeknek az öngyilkos terroristák nekivezették a repülőgépeket, míg a „bokor” George W. Bush elnököt jelölheti (a „bush” szó angolul bokrot jelent).
Háziasszony figyelmeztette az elnököt
Jeane Dixon (1904–1997) a modern idők egyik leghíresebb jövendőmondója volt. Királyok, amerikai elnökök, first ladyk adták egymásnak a kilincsét – a legtöbben inkognitóban.
Az amerikai háziasszony azzal vonult be a történelembe, hogy napra pontosan előre látta Kennedy elnök halálát. 1952-ben egy templomban imádkozott, amikor hirtelen látomásban megjelent előtte a Fehér Ház, felette az 1963-as évszám. A számjegyekből sötét felhők gomolyogtak. Majd felrémlett egy ír származású fiatalember képe, akiről a jósnő rögtön tudta: az Egyesült Államok elnökeként merénylet áldozata lesz. Telt-múlt az idő, és eljött 1963. november 22., amikor a jósnő táviratot küldött a Fehér Házba a következő szöveggel: „Ez az a nap!” Az elnök, aki nem hitt a misztikus dolgokban, tréfásan meg is jegyezte: ettől még nem fogja lemondani a dallasi útját. Pedig jobban tette volna: délután háromkor nyitott kocsijában utazva érte a halálos lövés.
Szöveg: Izing Klára
Fotók: Adobestock, Gettyimages, Archív
