A szakértők úgy vélik, ezek a számok olyan veleszületett adottságokat jelezhetnek, amelyek akár az intelligenciában is megmutatkoznak. Pooja Verma több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező numerológus szerint például:
„A hármas számhoz tartozó születési napokhoz – mint a hónap 3-a vagy az ahhoz kapcsolódó dátumok – gyakran társul intellektuális kíváncsiság és erős gondolkodási képesség.”
3-a – a kíváncsi gondolkodó
A hónap harmadik napján születetteket gyakran a kíváncsiságukkal hozzák összefüggésbe. Az ilyen dátumhoz a folyamatos tanulás, a kérdezés és az új nézőpontok keresése társul. Az értelmezések szerint éppen ez az a hozzáállás, ami miatt sokan okosnak tartják őket: nem feltétlenül tudnak többet másoknál, de állandóan többet akarnak megérteni.
17-e – a rendszerező elme
A 17-én születettek kapcsán gyakran a logikus gondolkodást és a rendszerezést emelik ki. Ehhez a dátumhoz azt a fajta intelligenciát kötik, amely nem gyorsaságban, hanem átgondoltságban és pontosságban mutatkozik meg. Az ilyen embereket sokszor azért tartják kiemelkedőnek, mert képesek hosszú távon tervezni és összefüggésekben gondolkodni.
Még többet olvasnál ezotériáról? Ezek most a legolvasottabb cikkeink
23-a – a gyors észjárású
A 23-án születetteket gyakran jó észjárásuk és könnyed kommunikációjuk miatt tartják kiemelkedőnek. Ők azok, akik hamar átlátnak helyzeteket, gyorsan tanulnak, és könnyen kapcsolódnak másokhoz. Az intelligenciájuk inkább rugalmasságban és találékonyságban jelenik meg, ami a mindennapokban is megmutatkozik.
31-e – a kreatív újító
A hónap utolsó napján születettekre az eredeti gondolkodásmód jellemző. A hozzájuk kapcsolt intelligencia nem feltétlenül hagyományos, inkább kreatív és újító jellegű. Az ilyen embereket sokszor azért tartják különlegesnek, mert másképp közelítenek meg problémákat, és könnyebben lépnek ki a megszokott keretek közül.
Fontos azonban: ezek nem klasszikus tudományos megállapítások, hanem inkább megfigyelések és értelmezések, amelyek sokszor keverednek az asztrológiával és a személyiségmagyarázatokkal.
Mit mond a tudomány?
A hivatalos kutatások azonban valamivel árnyaltabb képet mutatnak. Nina Grootendorst-van Mil epidemiológus és kutató szerint, több tényezőt kell figyelembe venni.
„A születés időpontjával összefüggő különbségek nagyon kicsik, és nem jelentősek a mindennapi teljesítmény szempontjából.”
Egy nagy létszámú vizsgálat például arra jutott, hogy az intelligenciát nem konkrét születési napok határozzák meg, viszont az iskolakezdés időpontja számíthat. Azok a gyerekek, akik idősebbek a saját évfolyamukban, gyakran jobban teljesítenek az elején – egyszerűen azért, mert fejlettebbek.
Ez az előny azonban idővel eltűnik. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az intelligencia összetett dolog, amit sok tényező alakít: a genetika, a környezet, a tanulási lehetőségek és az életmód.
