A magyar konyha egyik legfényesebb korszaka a millenniumi, Monarchia korabeli időkre tehető. Gyönyörű épületek emelkedtek, földszintjükön vendéglők, kávéházak nyíltak, a vendéglősök, a szakácsok szinte ugyanolyan hírnévre tettek szert, mint ismert vendégeik.
Nem az, akinek látszik
A Rákóczi-túrós nem a fejedelem, hanem a sütemény megalkotója, Rákóczi János cukrász (1897–1966) nevét örökíti meg. A túróval töltött omlós tészta, amelynek tetejére tojásfehérjehab és baracklekvár kerül, az 1958-as brüsszeli világkiállításon tett szert nemzetközi hírnévre, ma pedig már hungarikum.
A híres Csáky-rostélyos sem a grófi család emlékét őrzi, hanem Csáky Sándor (1890–1951) mesterszakácsét, aki 1936-ban szakácskönyvet is írt, amelynek egyik fejezetében a diétás étkezés alapjait fektette le.
Hogy a dúsgazdag Csekonics grófi család melyik tagja volt a róluk elnevezett saláta ihletője, az már a múlt homályába vész: Endre, aki a roppant vagyont megteremtette, vagy a fiai, akik elkártyázták? A Csekonics-salátát valójában Moser István, a margitszigeti Palatinus szálló mesterszakácsa készítette el először.
Az előkelő torta
A híres családdal ellentétben a róluk elnevezett Eszterházy-tortának nem ismert a családfája, de a legenda úgy tartja, Esterházy Pál Antal az ihletője. Hogy valójában ki komponálta a dióval vagy mandulával, vajjal (modernebb változatában tejszínnel vagy mascarponéval), liszt nélkül készült finom, krémes desszertet, az nem derült ki a visszaemlékezésekből, de a legenda szerint maga Sacher, a híres bécsi cukrász lehetett az alkotó.
Mikor evett utoljára mártógyurmát és vakarcsot? Nem a tüdőtáska a legfurcsább a régi ételek közül
Művészek…
Blaha Lujza (1850–1926) színésznőnek és szakácsnőnek is kiváló volt. Vacsoravendégei között Munkácsy Mihály festőművész is megfordult, és mindig dicsérte a művésznő magyaros konyháját. A Blaha Lujza-tortát mégsem ő, hanem rajongói készítették az esküvőjére a színésznő kedvencével, málnalekvárral. Újházi Edéről már szinte senki nem tudja, milyen népszerű színész volt hajdanán. Annál inkább ismeretes az, hogy ő a névadója a bőséges, tésztával dúsított Újházi-tyúkhúslevesnek.
„Minden vendéglős felkelt a törzsasztalától, ha Újházi Ede a helyiségbe lépett, speciális étvágygerjesztő hangulatok jöttek vele…” – írta róla Krúdy Gyula. A 19. század legnagyobb írója, Jókai Mór is nagyon szerette a hasát. Ennek emlékét őrzi a híres Jókai-bableves. A levesbe nem csipetke lell: Jókai „csipedet”-et, tépkedett csuszatésztát írt. Felsorolta többi kedvencét is: hajdúkáposzta füstölt oldalassal, juhtúrós puliszka, „élethosszító paprikás halászlé”.
…és honatyák
Kossuth Lajos sokáig a legnépszerűbb politikus volt. Amerre csak megfordult az országban, elneveztek róla egy ételt. Volt Kossuth-rostélyos, Kossuth-kenyér. Nem mindegyik elnevezés maradt meg, de a Kossuth-kifli a kitartóbbak közé tartozik. Valójában nem kifli, inkább félhold formájú könnyű piskótatészta, amelyet őrölt mandulával szórnak meg. A legenda szerint Pozsonyban készítették először, a Vasforrás vendéglőben, ahová az országgyűlési képviselők jártak az ülések szünetében. A haza bölcse, Deák Ferenc is megihlette a cukrászokat. Az Angol királynő Szállóban lakott és étkezett, de egyszer Sisi meghívta a budai várba. Ott készítették neki a vaníliás, mazsolás, reszelt csokoládés Deák-kuglófot.
Fotó: Adobestock
