A medvék jól tudják
A medvehagyma valódi egészségbomba. Íze és illata, sőt egészségügyi hatása is a fokhagymáéra emlékeztet, vírus- és baktériumölő hatóanyagai azonban erősebbek. Köhögésre, de gyomorproblémákra is gyakran ajánlják. Antibakteriális hatásával és vitaminjaival jót tesz az immunrendszerünknek. Ideális a tavaszi méregtelenítéshez, a népgyógyászat szerint fokozza a bélműködést, székrekedés ellen is hatékony. Állítólag a nevét is ennek köszönheti: a téli álomból felébredő medvék salaktalanításra használják. Ezenkívül tisztítja a májat, a vesét, a vért, gátolja a rögképződést, és egyes megfigyelések szerint a bőrbetegségeket, konkrétan a pattanásokat, az ekcémát, a pikkelysömört is enyhítheti. Jó hatással lehet a vérnyomásra és a koleszterinszintre.
Csak a Dunántúlon
A liliomfélék családjába tartozó növény Közép- és Nyugat-Európában őshonos. Bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, víz közelében, a fák árnyékában szaporodik. Évelő, 30-50 cm magasra nő. Fényes, lándzsás levelei hosszú száron ülnek. Magyarország keleti felében nem találkozhatunk vele, a Dunántúlon március vége és május eleje között annál inkább. Friss leveleit virágzás előtt kell begyűjteni, figyelve, nehogy összekeverjük más hasonló, de mérgező növényekkel: a gyöngyvirággal vagy az őszi kikericcsel. Ha a levelet szétmorzsolva fokhagymaszagot érzünk, akkor medvehagymát találtunk. Ha piacon vásároljuk, ismerős árustól vegyük, és dörzsöljük meg a levelet az illatért. Az utcán kínálókkal inkább legyünk bizalmatlanok!
Így használjuk fel az ételekben
Frissen vágjuk vékony csíkokra, és szórjuk rá a vajas kenyérre, a szendvicsre vagy a salátára. Keverhetjük pogácsába, omlettbe, palacsintatésztába, nokedlibe, lángosba, tócsniba, készíthetünk belőle krémlevest, főzeléket. Hogy a nagyon erős hagymaízt elkerüljük, a főzelék alapja legyen egy rész spenót és egy rész medvehagyma keveréke. A levesnél erre nincs szükségünk, azt krumplival, tejszínnel lágyíthatjuk. A felaprított leveleket tehetjük túrógombócba, tojáskrémbe, rizottóba, fasírtba, krumplipürébe, tejszínes mártásokba is, vagy keverhetünk belőlük fűszervajat. Pesztót is turmixolhatunk néhány maréknyi medvehagymából, olívaolajból, parmezán sajtból és dióból vagy mandulából, ezt főtt tésztákkal tálalhatjuk. Ha meg akarjuk őrizni a növény aromáját, pároljuk néhány percig, és olajjal leöntve tegyük üvegbe. Gyönyörű zöld krémünk lesz a télre. Sok kistermelő foglalkozik vele, így a vásárokon egyre több helyen kaphatunk medvehagymás mustárt, mézet, tormát, csatnit. Amikor nincs szezonja, szárított, morzsolt változatával fűszerezhetünk leveseket, szószokat, ragukat. Ilyenkor csak a főzés végén adjuk az ételhez, hogy ne veszítsen az erejéből.
Nem mindegy, hogyan gyűjtjük
Ha medvehagymát gyűjtünk, nem csak arra kell figyelnünk, hogy a rá hasonlító mérgező növények ne kerüljenek a kosarunkba. Fontos szabály, hogy ha a növényt saját fogyasztásra szánjuk, naponta legfeljebb két kilót szedhetünk belőle, és azt is csak azokban az állami erdőkben, amelyek nem minősülnek természetvédelmi területnek. Minden máshoz engedély szükséges. Védett területen a természetvédelmi hatóságtól, magánerdőben a terület erdőgazdálkodójától kell engedélyt kérni.
Fotó: Adobestock
