Konyha

A munkásosztálytól leste el Hollywood: miért rajongunk a brunch-ért és mit is jelent valójában?

A vakáció egyik nagy előnye, hogy nem kell korán kelni, nyugodtan lustálkodhatunk, kényelmesen reggelizhetünk, elhúzva az időt akár délig is. Erre a szokásra a gasztronómia saját műfajt talált ki: a reggeli és az ebéd összevonását, a brunchot.

A munkásosztálytól Hollywoodig

A brunch, amely az angol breakfast (reggeli) és lunch (ebéd) szavak összevonásával kapta a nevét, valójában nem új találmány. A villásreggeli kifejezést már Mikszáth Kálmán is használta írásaiban a 19. században, nem is beszélve a gasztronómia nagy szakértőjéről, Krúdy Gyuláról. Ő viszont gáblinak nevezte a reggeli-ebéd keveréket.
Egyes szakértők szerint a villásreggeli abból az időből származik, amikor az emberek napjában csak kétszer étkeztek. A munkásosztály tagjai hajnalban éhgyomorra mentek dolgozni, dél körül ettek, aztán az esti bőséges vacsoráig újra dolgoztak. Mások azt gondolják eredetnek, hogy a mise előtt a hívek nem fogyasztottak semmit, utána viszont nagyot lakmároztak. Van egy olyan feltételezés is, mely szerint angol vadászok honosították meg a brunchot: mielőtt elindultak volna egész napot igénylő útjukra, jól belakmároztak, hogy bírják estig energiával. És persze a magas rangú arisztokraták sem keltek hajnalban: későn elfogyasztott reggelijük viszont bőséges választékból, komolyabb fogásokból állt.

Ez az étkezési stílus aztán Amerikában lett igazán népszerű a 30-as, 40-es években. Ebben nagy szerepük volt az éjszaka sokáig bulizó filmsztároknak, akik másnaposan, dél körül ébredve villásreggeliztek valami könnyedet, és akiket persze minden átlagember lelkesen utánzott.

A mai brunchra inkább a bőség, mint a könnyedség jellemző. Valójában akkor igazán élvezetes, ha egy pihenőnapon a családunkkal vagy a barátainkkal vagyunk együtt, és ráérősen, jóízű beszélgetések mellett falatozunk.

Miből áll össze?

Egyre több vendéglátóhely ismerte fel nálunk is a brunchban rejlő lehetőségeket. Ma már több olyan étterembe is beülhetünk, amely brunchmenüket is kínál. Például tonhalas, avokádós szendvicset, füstölt, sült kacsamájat brióssal, hagymalekvárral, grillezett gomolya­sajtot zöldsalátával és a mindenféle finomsággal megpakolt francia lepényt, a quiche-t.

Ha mi is szívesen bruncholnánk otthon, mutatjuk, milyen ételekből érdemes válogatni hozzá. A saját „büféasztalunk” lényege a sokféleség. Legyen rajta könnyű és laktató, meleg és hideg, édes és sós étel. Igazi klasszikus a bundáskenyér és a többféleképpen elkészített tojás: rántotta, omlett, tükörtojás, kemény tojás, buggyantott, előkelőbb nevén Benedict-tojás. Illik a kései reggelihez a meleg­szendvics, de az is jó, ha a szendvics feltéteit – sonkát, szalámit, sajtot, uborkát, salátakeveréket, paradicsomot, olajbogyót, gyöngyhagymát, füstölt lazacot, szardíniát, sült szalonnát – tálra rakjuk, és mindenki maga állítja össze kedve szerint. Tortillát is kikészíthetünk kenyér vagy zsömle helyett. Keverhetünk hozzá krémeket, mártogatósokat is. Az édességkedvelőknek kínálhatunk kelt tésztás finomságokat, kakaós csigát, túrós batyut. A könnyebb finomságokra vágyóknak müzli, lekvár és joghurt legyen az asztalon.

Házi quiche-recept

A híres quiche lorraine-t, azaz a lotaringiai lepényt magunk is elkészíthetjük. Kell hozzá 1 tekercs kész omlós (linzer) tészta, 3 tojás, 15 dkg húsos szalonna, 2,5 dl 20%-os tejföl, só, bors, szerecsendió. A sütőt 200 Celsius-fokra előmelegítjük, a tésztát kerek tortaformába nyomkodjuk. A húsos szalonnát egy serpenyőben megpirítjuk, a tejfölt és a tojást jól összekeverjük. Hozzáadjuk a szalonnát, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk őrölt szerecsendió­val, és a tésztára öntjük. A sütőbe téve 30 percig sütjük.

A franciák elveszett kenyere

A mi bundás kenyerünk édes változata a francia pain perdu, vagyis „elveszett kenyér”. Így készül: tej, tojás és cukor keverékébe mártjuk a toastkenyereket, és vajban – serpenyőben vagy sütőben – aranybarnára sütjük. Önmagában is finom, de gazdagíthatjuk gyümölcsökkel, krémekkel, csokival is.

Édességdömping az USA-ból

Amerikában nagy divat az édes reggeli, amit szeretnek túlzásba vinni. Nagyon népszerű a gesztenyemasszával töltött palacsinta, csokoládéval leöntve, tejszínhabbal a tetején. A hagyományos amerikai palacsinták inkább kis puffancsok, amelyek a szódabikarbónától emelkednek meg, és juharsziruppal locsolva lehet őket még édesebbé tenni. A gofrit is gazdagíthatjuk gyümölcsökkel, csokoládéval, tejszínhabbal.

Fotó: adobestock