Húsvétkor nemcsak a locsolkodás, de a finom falatok is főszerepet kapnak! Ilyenkor mindenki a klasszikus kedvenc ízekre vágyik, amelyek nélkül elképzelhetetlen az ünnepi asztal. A sonka, a tojás, a kalács mellé jöhet néhány új ötlet is, amivel meglephetjük a családot.
Összegyűjtöttük az 5 legnépszerűbb húsvéti receptet, amelyekért mindenki rajongani fogsz.
1. Burgonyás-újhagymás kalácskoszorú
Az ünnepi reggelik vagy a vendégvárás elengedhetetlen része egy kis házi finomság – valami, ami jól passzol a sonkás, zöldséges fogások mellé. Ez a puha, foszlós kalácskoszorú idén garantáltan a húsvéti asztal dísze lesz.
2. Húsvéti zöldségfelfújt
Ez a színes és ízletes zöldségfelfújt igazi tavaszi finomság, ami méltó helyet kap a húsvéti asztalon. A friss zöldségek, a füstölt sonka és a főtt tojás együttese nemcsak tápláló, hanem látványos is. Tökéletes választás reggelire, brunchra vagy akár könnyű vacsorára is.
3. Gombás töltött tojás
A klasszikus töltött tojás húsvéti változata most új köntösben érkezik, finom gombás töltelékkel. Krémes, ízletes és pillanatok alatt elfogy az ünnepi asztalról. Egyszerű elkészíteni, mégis különleges fogás a vendégeknek.
4. Sáfrányos piskótatekercs
Ez a különleges, aranyló piskótatekercs nemcsak látványában, de ízében is igazi tavaszi élményt nyújt. A sáfrány finom fűszeressége remekül kiegészíti a krémes tölteléket. Húsvétra tökéletes választás, ha valami elegáns, mégis egyszerű desszerttel lepnéd meg a családot.
5. Hideg uborkaleves retekkel, tojással
Ez a könnyű, frissítő hideg uborkaleves tökéletes választás a tavaszi húsvéti menühöz. A ropogós retek és a főtt tojás remekül kiegészítik az üde ízeket. Gyorsan elkészíthető, mégis üdítően különleges fogás az ünnepi asztalon.
Ma is élő húsvéti szimbólumok
- Bárány: az ünnepi menü fontos része. Régen a bárányfejleves után a főétel töltött és ropogósra sütött báránycomb vagy sült báránygerinc lehetett. Maga a bárány Jézust is jelképezte.
- Nyúl: jelképként Németországból származik, nálunk a 19. században honosodott meg. Az emberek a húsvéti holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, ráadásul a szapora állat maga is a termékenység szimbóluma.
- Tojás: ősi termékenységi szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. Már az avar kori sírokban is voltak díszített tojások. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe, a kereszténységben a feltámadás szimbóluma.
- Barka: a mediterrán országokban virágvasárnapon pálma- vagy olajágakat szentelnek, amelyeket Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképeként tartottak a kezükben. Itthon a barka vette át ennek szerepét.
- Kalács: Krisztus testét szimbolizálva a kalács a középkor végétől az ünnepi étkezések egyik főszereplőjévé vált. A kenyérnél finomabb alapanyagból készítették, a malom durvább szitája után lisztjét otthon is átszitálták. Amikor a 19. században az élesztő bekerült a háztartásokba, azzal kelesztették, nem kovásszal. Kialakultak a kerek és a fonott kalácsok, később megjelent a töltelék. Húsvétkor a sonka mellé édes és sós változatban, de dióval, mákkal töltve is fogyasztották.
Fotó: Vrábel Kriszta, unsplash, gettyimages