Ha felmerül a gyanú bennünk, hogy a párunkkal nincs minden rendben, az már az első lépés a szabadulás felé. Mik azok a jelek, amikre figyelnünk érdemes? „Jellemző a kóros hazudozás, a csalás, a bűntudat és a megbánás teljes hiánya. Bármilyen kudarc éri őket, azonnal mást hibáztatnak – általában a párjukat –, pillanatok alatt találnak egy bűnbakot, akit felelőssé tehetnek, teszik mindezt kikelve magukból, a lehető legagresszívebb formában. Megpróbálnak bűntudatot kelteni, ha olyat csinálunk, amit szeretünk, vagy olyannal találkozunk, aki fontos nekünk, akkor is, ha az az édesanyánk. Előszeretettel vádaskodnak, hogy megcsaljuk őket, elhanyagoljuk őket vagy a közös gyerekünket. Ekkor a környezetünkben élők már látják azt, amit mi még nem” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus. A szociopaták a manipuláció nagymesterei. Képesek elhitetni velünk, hogy a világon mindennél fontosabbak vagyunk, értünk bármire képesek. Az idő múlásával azonban kiderül, hogy úgy osztják a lapokat, hogy azt érezzük: mindent rosszul csinálunk. Teljesen a hatalmukba kerítenek, elszakítanak a barátainktól, elérik, hogy azt képzeljük: nélkülük életképtelenek lennénk. Felelőtlenül viselkednek, és nem lehet támaszkodni rájuk.
Miért pont engem szemelt ki?
Ez egy ördögi kör. Általában akkor botlunk bele szociopatákba, ha épp sérülékenyek vagyunk, valami miatt csorbát szenvedett az önértékelésünk. Ilyenkor minden kedves szóért, hízelgésért képesek vagyunk egy életre elköteleződni. Ha kicsit is elesettek vagyunk, akkor a biztonságot keressük, és egy szociopata ezt messziről kiszagolja. Elhiteti, hogy erős, megbízható, hűséges társunk lesz, és azonnal a karjaiba omlunk. Mire felfogjuk kivel is hozott össze a rossz sorsunk, már az áldozatává váltunk. Egy romboló kapcsolat után még kevésbé lesz önbizalmunk, és még inkább a biztonságot próbáljuk keresni. Amit egy újabb szociopata felismerhet, és már ki is veti a hálóját ránk. Cseppet sincs könnyű dolgunk, ha ezt el akarjuk kerülni, ugyanis nincs ráírva senkinek a homlokára, hogy milyen hajlamai vannak. Sőt, általában kimondottan kedves, kellemes társaságot nyújt egy ideig, nem ritka, hogy a családunk odáig van érte, és azt hangoztatják, hogy most megfogtuk az isten lábát. Árulkodó jel lehet, ha a párunk már a kapcsolat elején jelét adja az agresszív viselkedésnek, ha különösen rosszul bírja a kritikát, vagy ha nyíltan lebecsül minket, még ha csak humoros formában is.
Hogyan szabaduljunk meg tőlük?
„A szociopatáktól rettenetes nehéz elválni. A szakítás idegőrlő, ráadásul a legtöbb esetben a szakítás és a kibékülés váltogatja egymást hosszú ideig. Mivel képtelenek az együttműködésre, viszont az ígérgetéshez nagyon értenek, újra és újra elhitetik velünk, hogy megváltoznak, és minden rendbe fog jönni. Jellemző, hogy bár szexuális téren nem nyújtanak kimagasló teljesítményt, mégis gyakran hűtlenek. Ha lebuknak, a végsőkig tagadnak, ha ez már nem működik, akkor pontosan tudják, hogy bűntudatot kell színlelniük, bocsánatot kérnek, még ha ez nem is őszinte. Ha nem érik el a céljukat, akkor számíthatunk rá, hogy őrültnek, ideggyengének és labilis elmeállapotúnak állítanak be minket. Bár ezekben a kapcsolatokban egyértelműen mi vagyunk az áldozatok, képesek elhitetni velünk, hogy valójában ők azok, és segítségre szorulnak. Ilyenkor még jöhet az a kör, amikor megsajnáljuk, segíteni szeretnénk, ezért visszafogadjuk őket. Sok idő és még sokkal több csalódás kell ahhoz, hogy felfogjuk: kihasználnak, elvesznek mindent tőlünk, de semmit sem adnak.” A szakértő szerint két lehetőség van arra, hogy megszabaduljunk tőlük. Az egyik, ha valaki, aki közel áll hozzánk, felnyitja a szemünket. Valószínűleg százszor le fog pattanni rólunk, de ha elég kitartó, talán meghalljuk, amit mond. A másik lehetőség, ha a párunk tesz vagy mond valami olyat, ami már annyira fáj vagy annyira megalázó, hogy mi magunk sem találunk rá mentséget, és kimondjuk a végszót. Ebben az esetben is csak a drasztikus kiszállás lehet eredményes. Meg kell szakítanunk minden kapcsolatot vele, még a közösségi oldalon sem értesülhetünk egymásról. Csak így tudjuk megmenteni magunkat, ez az egyetlen lehetőségünk!” – tanácsolta a szakértő.
