Sokan kialakítanak magukban egy elképzelést arról, milyen a tökéletes párkapcsolat, és csak akkor érzik boldognak magukat, ha megfelelnek ezeknek a meseszerű, sokszor irreális ideáloknak – amire a valóságban nincs sok esély. Ahhoz, hogy kiléphessünk az álomvilágból és a realitás talaján maradjunk, pszichológusok összeállították a sikeres kapcsolat öt ismérvét. Ha az alábbi állításokat igaznak érezzük, akkor semmi ok az aggodalomra.
1. Képesek vagyunk csak egymásra figyelni
Azok az emberek, akiknek erős a szövetségük, rendszeresen és őszintén kommunikálnak egymással. Ez közhelyesnek tűnhet, ám sajnos egyre kevésbé jellemző a családokra. Sokkal inkább egymás mellett élnek az emberek, mint egymással. Előfordul, hogy napokig nem beszélgetnek úgy, hogy közben nem végeznek valamilyen melléktevékenységet: például tévét néznek, dolgoznak, a közösségi oldalakon szörföznek. Természetesen nem kell minden egyes nap órákon keresztül beszélgetnünk. Elég, ha naponta öt-tíz percet szánunk arra, hogy figyelünk a másikra, halljuk, értjük, és reagálunk arra, amit mond. Ez egy kapcsolat kezdetén lehet akár telefonos beszélgetés is, a lényeg a figyelem és az igazi érdeklődés.
2. Nem hibáztatunk és vádaskodunk
Vannak konfliktuskerülő emberek, és persze akadnak olyanok is, akiknek ami a szívükön, az a szájukon, és bármikor kaphatók egy vitára. Akkor sem kell megijednünk, ha mi a második csoportba tartozunk, és viszonylag gyakran összeszólalkozunk a párunkkal. A lényeg, hogy a vita hevében se kezdjünk vádaskodásba, hibáztatásba, ne sértegessük a másikat, hanem beszéljük meg a nézeteltéréseket. Ne feküdjünk le haraggal, és pláne ne a bosszún törjük a fejünket!
3. Értékeljük egymást, elfogadjuk a másik hibáit
Nincs tökéletes ember, és ha már régóta ismerjük a másikat, akkor bizony minden hibájával is tisztában vagyunk. Ám, ameddig a jó tulajdonságait értékelni tudjuk, a hibákat pedig el tudjuk fogadni, és ez viszont is igaz, addig nincs gond. És ebbe még az is belefér, hogy feszült, stresszes időszakban úgy érezzük, a másik az idegeinkre megy. Ilyenkor álljunk meg egy percre, és fogalmazzuk meg magunknak (vagy akár hangosan ki is mondhatjuk), mi az, amit a másikban szeretünk, ami különlegessé teszi. És máris eltörpülnek hozzá képest a hibák.
4. Tudunk alkalmazkodni
Nem ugyanazokat a filmeket szeretik? Semmi gond! Esetleg más az ízlésük a zenében, vagy az ételek terén? Nem számít. Az apró eltérések – pláne, ha nyitottak vagyunk a másik érdeklődési köre iránt – csak erősítik, izgalmasabbá teszik a kapcsolatot. A lényeg, hogy az alapvető értékrendünk egyezzen, és hasonlóak legyenek a céljaink.
5. Tiszteljük egymás véleményét, és egyenrangúak vagyunk
Sajnos akadnak olyan párok, családok, ahol mindennapos az agresszió, az érzelmi zsarolás. De nem csak az egyértelműen bántalmazó kapcsolat lehet toxikus. Figyelmeztető jel, ha például kizárólag az egyik fél dönt(het) a lényeges kérdésekben, a másik abba sem szólhat bele, hol vacsorázzanak, mit nézzenek a moziban. Mint ahogy ott sem lehet szeretetteljes, egyenrangú kapcsolatról beszélni, ahol azért nem kérdezi meg a párját valaki, mert azt gondolja, úgysem segíthet a megoldásban. Akik a nehéz, fontos döntéseket együtt hozzák meg, akik tisztelik egymást, a másik véleményét, még akkor is, ha épp nem értenek egyet valamiben, és egyenrangú félként tekintenek a másikra, azok biztosak lehetnek abban, hogy erős és stabil a kapcsolatuk.
+1. Ne kifelé, ne a közösségi médiának éljünk!
Sokan kicsit irigykedve nézik azokat a párokat, akik a Facebookon, Instagramon idilli képeket tesznek közzé magukról. Közben azon morgolódnak, vajon az ő társuk miért nem ilyen romantikus. Ám attól még, hogy valaki nem számol be a közösségi média felületein róla, még élhet harmóniában, szerelemben. Gondoljunk bele, mire vágyunk jobban: hogy a párunk egy évben kétszer jöjjön haza egy nagy csokor virággal, amit aztán megörökítünk egy posztban, vagy inkább legyen figyelmes a mindennapokban, készítse el a kávénkat, és vegye észre magától is, ha fodrásznál voltunk… Na, ugye? Nem is olyan nehéz a választás.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Pexels
