A legjobb szándékkal kitett posztjaink, kommentjeink is kellemetlen helyzetbe sodorhatnak bennünket, ha olyanok is látják, akiknek eredetileg nem szerettük volna őket megmutatni. „Alapszabályként érdemes megfogalmazni, hogy amit a való életben nem szívesen mutatnánk meg a külvilágnak, azt a neten se osszuk meg” – fogalmaz szakértőnk, dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász.
A másik beleegyezése is kell
Természetes, hogy a szívünknek kedves fotókat másoknak is szeretnénk megmutatni. Ám ha egy fotón nem csak mi szereplünk, a másik félnek is bele kell egyeznie a kép elkészítésébe és közzétételébe. Az első esetben jogász szakértőnk szerint már a ráutaló magatartás is elegendő. Ha például egy kiránduló társaság összeáll egy csoportképre, mindenki számára világos, hogy fotó készül. Az azonban nem igaz, hogy az általunk készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ha meg akarjuk osztani a neten, a szereplők beleegyezését kell kérnünk ehhez.
„A legjobb, ha ez írásban, visszakereshetően történik – persze nem kell szerződést aláíratnunk, egy üzenetváltás is elegendő” – teszi hozzá dr. Tóth Judit Lenke. Ha rólunk kerül ki olyan fotó a netre, amelyikhez nem járultunk hozzá, először érdemes a posztolóval felvenni a kapcsolatot, ha pedig ő nem hajlandó eltávolítani a képet, akkor a közösségi oldal adatvédelemmel foglalkozó tisztviselőjét (idegen rövidítéssel: DPO) is meg lehet keresni e-mailben.
Ne segítsük a rosszakarókat!
- A gyerekfotókra sajnos a net sötét bugyraiban is sokan vadásznak, így véletlenül se tegyünk közzé gyerekünkről, unokánkról olyan képet, amelyen hiányos öltözetben, kiszolgáltatott helyzetben (például betegen, sírva, bilin ülve) látható, vagy amelyről beazonosítható a tartózkodási helye, iskolája, óvodája.
- Gondoljunk rá, hogy a büszkén kiposztolt kitűnő bizonyítványon rajta van az iskola neve, az évzárón pedig az iskola egyenruháját, nyakkendőjét viselik a diákok.
- Dr. Tóth Judit Lenke arra is figyelmeztet: a saját tartózkodási helyünket, lakcímünket se osszuk meg sehol, ne készítsünk például olyan fotót, ahol jól látszik a házszámunk, az utcánk vagy az autónk rendszáma.
- A nyaralás idején ne kürtöljük világgá, hogy épp nem vagyunk otthon – a csodás tájképeket ráérünk akkor megosztani, amikor már hazaértünk.
- Az értéktárgyaink se látsszanak a fotóinkon: ha a születésnapi vacsoráról készült kép hátterében ott a drága tévé, az arra is csábíthatja a bűnözőket, hogy megpróbálják megszerezni.
- Az orvosi leleteink, panaszaink, igazolványaink és más érzékeny adataink (például a politikai, vallási hovatartozásunk) sem a netre valók.
- Ha pedig egy színház- vagy koncertjegyet szeretnénk eladni online, a fényképen ne legyen rajta a vonalkódja, hiszen azzal illegálisan is bejuthat valaki a rendezvényre, míg a jegy jogos tulajdonosa hoppon marad.
Kié a gyerek fotója?
„Sok családi viszály előzhető meg azzal, ha a nagyszülők megbeszélik a szülőkkel, mit és mennyit posztolhatnak az unokákról” – figyelmeztet a szakjogász. A jog szerint ugyanis a kiskorú szülői felügyeletét a szülei gyakorolják, így a gyerek fotóinak közzétételét nekik kell engedélyezniük. Természetes, hogy a nagyszülők büszkék az unokájukra, de minden kép megosztása előtt érdemes megkérdezni erről a kicsi szüleit, sőt magát a nagyobbacska gyereket is. A kamaszok között ugyanis akár gúnyolódás, bullying táptalaja is lehet egy-egy meggondolatlanul megosztott kiskori kép.
„Ha pedig a fotón más kiskorúak is szerepelnek, az ő szüleik beleegyezésére is szükség van” – figyelmeztet a szakjogász. Nem véletlen, hogy a legtöbb óvodában, iskolában nem engedélyezik a rendezvényeken készült fotók posztolását, ha pedig az intézmény honlapjára kerülnek ki képek, ahhoz engedélyt kérnek a szülőktől.
Az állásunk is múlhat rajta
A közösségi oldalak adatvédelmi beállításaiban kijelölhetjük, hogy mekkora körnek szeretnénk megmutatni a posztjainkat, hozzászólásainkat. Sőt, az egyes posztok láthatóságát külön is korlátozhatjuk. Erre azért van szükség, mert ha mindent nyilvánossá teszünk, akkor az ismerőseinken kívül akár az ő ismerőseik, illetve azok ismerősei is látják, ha egy ismerősünk posztjához hozzászólunk – vajon szeretnénk ezt? Ne feledjük, hogy a munkaadónk akár szankcionálhatja is az olyan posztokat, amelyek a cég számára hitelrontók lehetnek. Ha pedig egy állásra jelentkezünk, a kiválasztási folyamat rutinszerű része, hogy a leendő munkaadónk megnézi a közösségi médiás jelenlétünket. Ha nem találjuk a beállításokat, kérjük bátran a fiatalabb családtagok segítségét!
Bántják az unokámat
A gyerekek közötti bántalmazás ma már átkerült az online térbe. Sok gyerek ráadásul nem szívesen kér segítséget, ha egy online platformon bántás éri, mert attól fél, hogy a szülei eltiltják az internettől. Dr. Tóth Judit Lenke szerint nem ez a megoldás, hanem az, ha őszintén beszélgetünk a gyerekekkel ezekről a dolgokról, és olyan légkört teremtünk, ahol ő is őszinte lehet velünk. Jó tudni, hogy a bántalmazó, zaklató üzenetek küldése bűncselekmény: ha a gyerekünk, unokánk ilyesmit kap, mindig készítsünk képernyőképet bizonyítéknak, ezután pedig forduljunk először a másik gyerek szülőjéhez, az iskolához, súlyos esetben pedig a rendőrséghez.
Fotó: Adobestock
