Lélek

Zugivó a családban: a rokonoknak nem szabad átvállalni a felelősséget

Az alkoholfüggők egy része nyilvánosan iszik a kocsmában vagy akár otthon. Más részük azonban titkolja a szenvedélyét, csak az itt-ott felbukkanó üres üvegek, az alkoholos lehelet vagy a kásásodó beszéd árulkodik a problémáról.

„A jelenlegi felmérések szerint több a férfi ivó, de a nők is egyre inkább felzárkóznak” – mondja az alkoholfüggőségről szakértőnk, dr. Hoyer Mária addiktológus, klinikai és addiktológiai szakpszichológus. A mi kultúránkban a férfias viselkedés része egy-két kupica pálinka. Emellett a férfiakat régebben arra nevelték, legyenek kemények, álljanak helyt – ennek feszültségét pedig gyakran alkohollal próbálták oldani.

Hogyan isznak a nők?

Míg a férfiaktól mindig is elfogadott volt, hogy munkából hazafelé betértek a kocsmába, a kávéházba, a nők régen nem járhattak ilyen helyekre. Ezért inkább otthon, bánatukban, rejtetten iszogattak: az üveg sokszor a spájzba, a lekvárok mögé került. A 2000-es évektől kezdve mindez megváltozott: már nem ítélik el azt a nőt, aki nyilvános helyen alkoholt fogyaszt. Annyi maradt a régi időkből, hogy a hölgyek máig az édesebb italokat, likőröket, koktélokat kedvelik. „De ne legyen senkinek illúziója, ezek ugyanolyan ártalmasak” – figyelmeztet dr. Hoyer Mária.

Autóban, irodai fiókban rejtegetve

A nők sokszor a megbélyegzéstől félve titkolják a szenvedélyüket. Ám a férfiaknál is ugyanennyire elterjedt a zugivás. „Bizonyos munkakörökben, ahol nagy stresszel jár a munkakezdés, előfordul, hogy munkába menet iszik valaki. Ezt természetesen titkolja, hiszen, ha kiderülne, nem végezhetne felelős munkát. Sokszor az autóban isznak, így ez sem otthon, sem a munkahelyen nem tűnik fel, legalábbis egy ideig. Az is előfordul, hogy az irodai fiókban tart italt az illető” – mesél a tapasztalatairól addiktológus szakértőnk.

A zugivás általában nem a kikapcsolódásról szól, inkább egyfajta problémaivás. Sokszor valamilyen traumatikus esemény, például haláleset, veszteség (akár a munkahely elvesztése), bántalmazás, igazságtalan bánásmód előzi meg. „A titok miatt az ivást további negatív érzelmek kísérik: bűntudat, szégyen, szorongás és a lebukástól való félelem. Az illető hazugságokba keveredik, és a kellemetlen érzelmek leküzdéséhez még többet iszik. Ez csak akkor zárul le, ha végül lelepleződik a munkahely vagy a család előtt” – mondja a szakember.

A szeretteiknek is kell a támogatás

A felépülés nagyon kemény munka a betegnek és a családjának is. Mindennap dolgozni kell rajta.

„A szakemberek rájöttek arra, hogy nemcsak az alkoholbetegeket kell támogatni, hanem a családjukat: a gyerekeiket, a szüleiket, a házastársukat is. Léteznek nekik szóló csoportok is, ahol az alkoholbeteg rokonai megtanulhatják, hogy nem szabad átvállalniuk a felelősséget a függő helyett, mert akkor olyan csapdába esnek, amiből nehéz szabadulni” – ismerteti a  hátteret dr. Hoyer Mária.

A szakember szerint az alkoholizmusból nem lehet teljesen meggyógyulni. Az agyunk ugyanis nem felejti el a régi reflexeket: akár egy évtizednyi józanság után is előfordulhat a visszacsúszás. Mégis lehet tartósan alkohol nélkül élni, és az esetleges visszacsúszás után is folytatni lehet a felépülést. Ritka, hogy a leszokott függő eljut abba az állapotba, amelyben néha már képes veszélyek nélkül elfogyasztani egy pohár italt. A legtöbb volt alkoholista számára az élethosszig tartó teljes alkoholmentesség a megoldás.

Szidalmazni vagy tűrni?

A családtagok számára sokszor az a kérdés: mit tegyenek, ha a zugivó szenvedélyére fény derült. Sem a szidalmazás, a bűnbakként való megbélyegzés, sem pedig a csendes tűrés nem segít: az előbbi még mélyebbre taszítja az érintettet lelkileg, az utóbbi pedig nem ösztönzi a változtatásra. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sokszor nem könnyű az alkoholfüggővel őszintén, nyíltan, higgadtan beszélni a problémájáról – mégis ez az egyetlen megoldás.

„Az alkoholfüggők esetében ritka jelenség, hogy maguktól szakemberhez forduljanak – ismeri el dr. Hoyer Mária. – Inkább akkor kérik a segítségünket, amikor a családjuknak vagy a partnerüknek elege lesz. Az is előfordul, hogy már a munkahely küldi el az illetőt, sokszor egy csúcsvezetőt – az addiktológiai rendelésre.”

Neki kell akarnia a leszokást

Szakértőnk szerint az alkoholbetegek sokszor tagadnak, azt hajtogatják, hogy akkor hagyják abba az ivást, amikor csak akarják, de ez persze nem igaz. Ha a család nem tudja ezt megtörni, akkor szoktak ultimátumot adni nekik: vagy kezeltetik magukat, vagy vége a házasságnak.

„Az sajnos ritkán működik, ha az alkoholista helyett más dönt. A felépülés úgy tud eredményes lenni, ha az illető maga akarja a gyógyulást. Az addiktológus szakember (orvos, pszichológus, konzultáns) ilyenkor elkezdi alkalmazni a motivációs interjú technikát – mesél a folyamatról az addiktológus. – Ez azt jelenti, hogy nem vitatkozunk, nem győzködjük, hanem rávesszük arra, hogy elkezdjen azon gondolkodni: mi szól amellett, hogy tényleg letegye a poharat. Ez egy nehezebb időszak, mert az illető még bizonytalan, de jó pillanat, amikor végre döntésre jut, és elkezdődhet a tényleges kezelés.”

Magának a függőségnek a felszámolására többféle gyógyszeres terápia is létezik. Van olyan gyógyszer, amely a megvonási tüneteket enyhíti. Van, amelyik a sóvárgást blokkolja. Emellett azonban a pszichoterápia sem maradhat el, hogy a háttérben rejlő lelki problémák is gyógyuljanak. Súlyos esetben bentlakásos rehabilitációs intézményben is folyhat a beteg kezelése, de az Anonim Alkoholistákhoz hasonló sorstársi közösségek is fontos támogatást jelentenek.

Segítség a függőknek:

Támasz Gondozó: +36 1 431 0440

anonimalkoholistak.hu: +36 30 749 2221

Lelki elsősegély: 116 – 123

Fotó: Adobestock