Béke-sztúpa, Zalaszántó
Keszthelytől és Hévíztől egyaránt nagyjából 20 perc autóútra fekszik Zalaszántó, ahol az első kelet-európai buddhista építmény, a Béke-sztúpa található. Az 1993-ban megnyitott épületet maga a 14. dalai láma szentelte fel. A sztúpákat mindig különleges erejű helyekre építik. Ahhoz, hogy ezt a nyugalmat adó energiát megtapasztalhassuk, egy kis kirándulást kell tennünk, így mire odaérünk, az egész lényünk felkészül a buddhista szent hely meglátogatására. A hagyományok szerint az építményt, ahol egyébként Európában egyetlenként Buddha ereklyéit is őrzik, legalább háromszor érdemes megkerülni, szigorúan az óramutató járásával megegyező irányban. Maga a szentély zárt, oda nem juthatunk be, de miközben körülötte sétálunk, megtisztul a lelkünk, és a negatív energiák helyett új erővel töltekezhetünk fel. Utána jó, ha egy kis elcsendesült pihenést is engedélyezünk magunknak, hogy megérezzük a békességet, és figyeljük, ahogy a sztúpát körülvevő területen imazászlók szórják szét a szél segítségével a rajtuk szereplő jókívánságokat.
Krisna-völgy, Somogyvámos
Egyszerű életmód, emelkedett gondolkodás – ez a filozófiája a 266 hektáros Krisna-völgyben élő híveknek, akikhez egész évben ellátogathatunk, vagy akár meg is szállhatunk a helyi vendégházban. A hivatalosan a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm nevet viselő ökoközösségben az indiai eredetű vallás tanításai diktálta mindennapi életbe kaphatunk bepillantást. Templomuk kívülről beleillik a somogyi tájba, belépve azonban mintha a hatalmas ázsiai országba érkeznénk. A faragott márványoltáron Krisna és örök társa felöltöztetett, felékszerezett, virágokkal díszített képmása várja az érkezőt, az itt élők úgy érzik, ezáltal az istenség személyesen van jelen az életükben. A tehenészetet is megnézhetjük – ennek az állatnak kitüntetett szerepe van a Krisna-hit kultúrájában. A biofarm lakói a környezettel összhangban végzett földművelésből, tehenészetből, méhészetből és kézművességből élnek, és saját iskolájuk is van, ahol a közösség gyermekei tanulnak. Az itt felnövő kicsik saját biokiskertet művelnek, bocikat gondoznak, megtanulnak szőni, fonni, vegetáriánus ételeket készíteni és indiai hangszereken játszani . A vendégek a kézműves stúdióba, a méhészetbe is ellátogathatnak, az étteremben pedig megkóstolhatják a hús nélkül készült, izgalmas ízvilágú fogásokat.
Malkocs bég dzsámija, Siklós
A Tenkes kapitányából ismert siklósi vártól nem messze, egy csendes utcában áll a 16. században, a török hódoltság idején épült muzulmán imahely. Névadója, Malkocs bég fontos szerepet játszott a hódító harcokban, így Siklós 1543-as bevételében is. Ezután nem sokkal épülhetett fel a dzsámi, amely a legalább négy hasonló helyi épület egyike volt. Akkor még előcsarnok és minaret is tartozott hozzá, ezek azonban az idők során elpusztultak. A török kort követően többször átépítették, egy ideig még lakóházként is szolgált. A templom központi része a mihrab, azaz a Mekka felé tájolt imafülke. Az épületet belső fadíszítése teszi különlegessé. A nagyközönség előtt 1994-ben megnyitott szent hely nemcsak török néprajzi kiállítóhely, hanem eredeti, vallási céljára is használják. A délszláv háború idején Siklósra és környékére költözött, iszlám vallású bosnyák közösség tartja benne szertartásait.
Samsara hangtál, Garáb
A Cserhátnak ez az alig negyven lakost számláló kis falva olyan buddhista emlékparkot rejt, ahol szó szerint áthangolhatjuk testünk és lelkünk rezgéseit. Szobrok és imamalmok között vezet át a Mahayana Buddhista Egyház emlékkertjén a zászlókkal szegélyezett ösvény a világ legnagyobb hangtáláig. A 233 centiméter átmérőjű, Samsara elnevezésű óriási fémtálat Ausztriában öntötték eredeti nepáli tervek alapján, és 2018-ban került ebbe a csodás környezetbe. Fekve akár két ember is elfér benne: érdemes is kipróbálni a hangokkal végzett szertartást, mert amikor a tibeti hangtálak, gongok és csengők megszólalnak, és közben megkondul az óriási tál, az valóban szinte kicseréli az embert. Rezgése hat percen át érzékelhető, és képes újra harmóniába hozni a testet és a lelket. Van, aki elérzékenyül, van, aki azonnal felderül az élménytől, ám változás nélkül
senki sem távozik innen.
Csodarabbik útja, Mád, tokaj-hegyalja
Teitelbaum Mózesről, a 19. századi sátoraljaújhelyi csodarabbiról feljegyezték, hogy meggyógyított egy súlyos tüdőbetegségben szenvedő hétéves fiúcskát, sőt azt is megjövendölte, hogy nagy ember lesz belőle. A kisfiút Kossuth Lajosnak hívták…
A rabbi sírja Sátoraljaújhelyen fontos állomása a tíz települést összekötő Csodarabbik útja elnevezésű zarándokútvonalnak, amely a Tokaj-Hegyalján kanyarog , és az egykor itt élt, főként borkereskedéssel foglalkozó zsidók emlékhelyeit járja végig. A Hegyaljáról elszármazott zsidók utódai a tengerentúlról is visszajárnak emlékezni az őseikre. Az útvonal kezdő- és végpontja Mád gyönyörű, barokk stílusú zsinagógája, amely 1795-ben épült, és több mint másfél évszázadig volt az itteni zsidó vallási élet központja. A második világháború után az épület állaga leromlott, 2000 és 2004 között azonban teljesen felújították, ma pedig újra régi fényében ragyog. A falakat szent szövegek díszítik, a háború idején elhurcolt helyi zsidóknak márványtáblán állítottak emléket. A világ száz legszebb zsinagógájának listájára is felkerült imahely mellett, a zarándokszállás épületében különleges, interaktív kiállítás mutatja be az itteni zsidó családok történetét, legendáit, a zsidó folklórt.
Fotó: Mti, Profimedia, privát
