A hentes ad két kiló marhacombot, majd elköszön. A futár a kezünkbe nyomja a megrendelt ételt, és már robog is tovább. A gázóra-leolvasó teszi a dolgát, majd ott sincs. Vannak azonban az életünkben szolgáltatók, akikhez – a feladatuk és hivatásuk jellegéből adódóan – sokkal mélyebb kapcsolat fűz minket. A szépészeti, egészségi, és lelki szakemberekkel általában jóval bensőségesebb az együttlétünk, már csak abból fakadóan is, hogy testileg-érzelmileg egyaránt megérintenek bennünket – ezt pedig mindkét fél részéről könnyű félreérteni.
Alkalom szüli a tolvajt
„Akár az otthonunkba érkezik egy szakember, hogy valamit ott átalakítson, akár a testünkkel-lelkünkkel dolgozik, nagyobb az esélye egy esetleges flört kialakulásának – vélekedik Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta. – Ezekre a helyzetekre duplán igaz, hogy alkalom szüli a tolvajt, nem véletlen, hogy a romantikus regények is gyakran operálnak a klisével, amikor a páciens beleszeret a jóképű orvosba, vagy amikor a dúsgazdag asszonyt a kertépítő vállalkozó ragadja el az ura mellől. Ha a felek között vonzalom alakul ki, egy ilyen helyzet ideális terep az ismerkedésre, de nagyon kellemetlenné is válhat.”
Érdemes a témát két részre bontani: nézzük, mit tegyünk, ha nem vagyunk nyitottak a szakember romantikus próbálkozására, és hogyan reagáljunk akkor, ha igen!
Ha kellemetlen, egyértelműen jelezzük
Kozma-Vízkeleti Dániel szerint a ma aktív korú felnőtt férfiaknak még mindig jelentős hányada az úgynevezett „macsókultúrában” nőtt fel, azaz próbálkozik, vadászik. Van, akinek erre kifinomult eszköztára van, és akad, akinek kevésbé, tehát a szerelmes szonettek írásától az utcai füttyögésig minden előfordulhat.
„A nők számára szerencsés viszonyulás, hogy ha valaki tolakodóan nyomul, nagyon erőteljesen húzzák meg a határaikat. Egy szakember-kliens viszonyba nagyon is belefér, hogy azt mondjuk, váltsunk témát, ez nekem kellemetlen, térjünk vissza a hivatalos kapcsolathoz, és csak arról beszélgessünk, ami a közös célunk témájához tartozik. Könnyen lehet, elég ezt finomabban is jelezni, például szóvá tenni, hogy öt perc múlva itt lesz értünk a párunk, és megosztani egy ártalmatlan történetet a közös életünkből. A lényeg, hogy a próbálkozó számára egyértelművé kell tenni: ez nem játszótér, az udvarlásnak nincs létjogosultsága” – fogalmaz szakértőnk, aki szerint nincs az a magas színvonalú kliens-szolgáltató kapcsolat, amiért cserébe a kéretlen nyomulást el kell viselnünk. Ha az illető nem tér jobb belátásra és udvarlásával továbbra is terhel minket, bátran váltsunk!
A szerepe tetszik, vagy maga az ember?
Persze, az is megeshet, hogy a szakemberünk közeledése jólesik nekünk. Romantikus álomképeket szövünk róla, repesve várjuk, hogy jöjjön, és folytassa a fürdőszoba csempézését, vagy mi menjünk hozzá, hogy befejezze a gyökértömésünket. Kozma-Vízkeleti Dániel szerint a nagy szerelem betoppanása ilyen köntösben sem lehetetlen, de azért érdemes megvizsgálni a bennünk kialakulóban lévő érzelmeket.
„Ha frusztráltak, figyelem- és szeretethiányosak vagyunk, nincs nagyobb ajándék, mint egy kedves, türelmes, odaadóan hallgató férfi. Éppen ezért, végig kell gondolni: a személybe zúgtunk bele, vagy csak a szerepbe, amit felénk mutat? Ha az utóbbi, csupán a mi hiányérzetünkről mesél. Hiszen nem szerethetjük Fridrich Norbert mesterfodrászt, elvégre emberileg nem ismerjük, még csak azt tudjuk róla, hogy jóleső érzés, amikor frizurakészítés közben megcirógatja a vállunkat – magyarázza a példát a pszichoterapeuta. – Könnyen lehet, egy igazi randin pillanatok alatt kiderülne, hogy Fridrich úr nem is annyira jó parti. Ráadásul az is lehetséges, hogy csak amolyan promóciós kedvességként csapja a klienseinek a szelet.”
A felelőtlen kacérkodás is bántalmazás
Ha mégis úgy érezzük, hogy az érzéseink nemcsak a szakember munkájának szólnak, hanem a személyének, akkor muszáj beszélni erről vele, fedjük fel őszintén a kártyáinkat. „Tisztázzuk magunkban, mit szeretnénk, és azt kommunikáljuk. Ha semmit, jelezzük. Ha flörtöt, azt is. Ha kapcsolatot, mondjuk ki határozottan. A félreértések és a kellemetlen helyzetek zöme ugyanis szinte mindig a kimondatlan dolgokból fakad. Persze, az őszinteség magában hordozza a visszautasítás kockázatát, de ha nem fedjük fel az érzelmeinket a másik fél előtt, az egyfajta önmegtagadás. Egyre ügyeljünk: felelőtlenül kacérkodni, a másik érzelmeivel játszani szigorúan tilos, mert az bántalmazás, visszaélés, abúzus. Csak akkor bátorítsuk a másikat, ha a bókok bezsebelésén túl is szeretnénk tőle valamit. Összegezve, akkor menjünk bele egy ilyen játékba, ha azt tényleg akarjuk is játszani” – tanácsolja Kozma-Vízkeleti Dániel.
Fotó: pexels.com
