Nem lehetetlen vállalkozás, hogy negyvenéves korunkban abbahagyjuk az intenzív munkát, és már csak abból éljünk, amit addig megspóroltunk! Nem arról van ugyanis szó, hogy nyertünk a lottón, örököltünk vagy milliomoshoz mentünk hozzá. Ahhoz, hogy a napi 8 óra robotnak vége legyen, nagyon korán kell tudatos döntést hoznunk, és arra kell félre tennünk, hogy ez megvalósulhasson.
„Az emberek többsége ma úgy él, hogy akármennyit keres, azt feléli — mondja Cziráki Mónika pénzügyi szakértő, az Etikuspénzügyek.hu szerzője. — Kifizeti a rezsijét, a hitelt, elintézi a nagy- és kicsi bevásárlásokat, de ami még maradna, legyen az bármilyen kicsi összeg, azt rögtön elkölti. A semmiből pedig nem lehet félretenni. Próbáljunk szemléletet váltani. A bejövő pénzünkből először »magunknak« fizessünk: vagyis gondoskodjunk a jövőbeli énünkről. Utána jöhet mindenki más. Ma az emberek zömében a mának élnek, és maximum egyhavi megtakarítással rendelkeznek, ami nagyon kevés. Betegség, munkahelyi gondok esetében csak ennyi tartalék egy egész családot sodorhat bajba. Ahhoz viszont, hogy fiatal nyugdíjasok legyünk, az évi költésünk 25-30 szorosát kell félretennünk addigra, amikor már nem akarunk intenzíven dolgozni. Ez minimálisan 30-50 milliót jelent.”
Spórolni kell!
Az első és legfontosabb, hogy legyen célunk, dátummal, pontos összegmeghatározással. Gondoljuk át, mit szeretnénk elérni, mikor, és ehhez mekkora összegre van szükségünk. Azután ennek rendeljünk alá mindent. Havi költségvetést írjunk, tudatosan figyeljünk arra, mikor mire költünk. A keretet, amit meghatároztunk, nem léphetjük át.
„A mai világban épp annak az érzésnek kell ellenállni, hogy nekünk valami jár. Ez csupán a modern fogyasztói társadalom pszichikai hadviselésének része, ami folyamatosan arra ösztönöz, hogy vásároljunk — mondja a szakértő. — Az első időszak az aktív keresési fázisban a lemondásról fog szólni. Meg kell tanulnunk, hogy ne érzelmi alapon hozzunk pénzügyi döntést. Miből tudok félretenni? Az olyan legapróbb dolgok is számítanak, mint a rezsi. Nem marad bedugva a telefontöltő, nem készenléti üzemmódban van a tv, nem hagyjuk, hogy csöpögjön a csap. Lemondjuk a vezetékes telefont, mert van mobilunk. Nem cseréljük le a hűtőnket, ha még működik, de ha elromlik, jó minőségű fridzsidert vegyünk az olcsó helyett. Vizsgáljuk felül a banki, szolgáltatói szerződésünket. Havi pár ezer forint, amit így megspórolunk, lehet, hogy nem tűnik tételnek, de évi szinten vagy tíz évvel megszorozva nagy számok fognak kijönni. Nézzük meg hetente a kamrát, mit vettünk meg feleslegesen, mi romlott meg, mit dobtunk ki, és változtassunk a vásárlási szokásainkon. Csak azért, mert a környezetünk az utazási posztokkal hergel minket, ne akarjuk ezt túllicitálni! Inkább keressünk olcsóbb, last minute utakat, vagy kiránduljunk itthon. Lehet, hogy megtehetnénk, hogy nagyobb lakásba költözzünk, de ha a gyerekek úgy is kirepülnek öt év múlva, akkor teljesen felesleges kiadás. Legyen a lakásvásárlásra félretett pénz a tőkénk, ami majd a korai nyugdíjas éveinket megalapozza.”
Lemondással kezdődik, nyugalommal végződik
Sokan vetik sutba a spórolást, az előregondolkodást, engedve a társadalmi nyomásnak. De korán nyugdíjba menni e nélkül lehetetlen. Ebben a családnak is támogatni kell bennünket.
„A kiadásainkat úgy tudjuk a legjobban átlátni, ha tételes költségvetést vezetünk. Ez a kulcsa a megtakarításnak. Ha tíz év alatt sikeresen félretettünk azzal, hogy kiadásainkat visszafogtuk, pluszmunkát vállaltunk (például gyerekfelügyeletet délutánonként, takarítást, vagy épp blogot írtunk), esetleg a félretett pénzt már ez idő alatt is befektettük, akkor itt az ideje, hogy a pénzünk dolgozzon helyettünk” — magyarázza a pénzügyi szakértő.
Hogy tud dolgozni a pénz helyettem?
„Muszáj befektetésekben gondolkozni, és ezek közül olyat válasszunk, ami közel áll hozzánk — szögezi le Cziráki Móni. — Aki nem fél a nagyobb kockázattól, fektesse részvényekbe, értékpapírokba a pénzét, amik hozamot termelnek, sőt évente osztalékot is fizetnek. Aki megteheti, az vegyen egy ingatlant, aminek a kiadása havi rendszerességű, és stabil bevételt jelenthet. Többen induló start-up cégekben vásárolnak részesedést, ha jól tippelnek, és a cég beindul, akkor azzal is jól járhatnak. A fontos, hogy az apránként félretett pénzünk aktívan dolgozzon, és korai nyugdíjazásunkkal ne azt kezdjük felélni, amit eddig összegyűjtöttünk, hanem a kamatokból, a további pénz fialtatásából, a hozadékból éljünk. Vagyis nem változik az alapszabály: lényeg a kiadások féken tartása.” Persze amellett, hogy lesz havi fix bevételünk, nyugodtan dolgozhatunk. Sőt, fontos is ez, hogy megmaradjon az aktivitásunk. Örömmunkát elvállalni azonban a legjobb dolog, ami megtörténhet velünk.
Hogyan fogjuk meg a pénzt?
5:2
Tegyünk úgy félre, mintha diétáznánk, mintha gyümölcsnapot, léböjtkúrát tartanánk a hét bizonyos napjain. A pénzügyeinket tekintve például a hét napjából csak kettőn költsünk, a többin tudatosan ne. Még a kis boltot is kerüljük el, mert a „veszek friss pékáruból” sokszor nagyobb összegű bevásárlás kerekedik: ez is, az is bekerül a kosárba.
Ne vegyünk semmit, amire nincs szükségünk!
Hány olyan dolog van a háztartásunkban, amit megvettünk, de akár hónapokig sem vettük elő. Lehet ez ruha, elektromos eszköz, könyv, amit ki sem nyitottunk, egy jópofa kütyü, a huszadik mécsestartó. Ezeket mostantól hagyjuk a boltban!
Sok kicsi sokra megy
Minden nap iszunk kávét a munkahelyünkön? Csak 350 Ft/nap? Mondjunk le róla egy hétig (persze vihetjük otthonról, feleannyiért). Egy hét alatt 1750 Ft-ot spórolunk vele, de egy évre kiszámítva ez akár 90 000 forintot is jelenthet.
Menedzseljük a pénzünket!
Bár bonyolultan hangzik, ez nem áll másból, mint hogy az adósságainkat megszüntetjük, és nem hozunk létre újakat. A megtakarításokat pedig egy idő után befektetjük.
Vállalkozzunk!
A meglévő munkánk mellett fogjunk bele kisebb vállalkozásba, lehetőleg olyanba, ami kevés tőkét igényel, kevés a költsége. Tartsunk online kurzust, oktassunk nyelvet, korrepetáljunk skypon. A lényeg, hogy a meglévő tudásunk a napi 8 órán túl is használjuk ki, ha befektetéssel is, de nyereséget termelve.
