Terápiás hatású
A tudósokat újabban foglalkoztatja, miért esik jól másokról beszélnünk, miért vágyunk rá, hogy olykor a hátuk mögött is kitárgyaljuk őket. Előszeretettel osztjuk meg barátnőnkkel egy harmadik magánéletének részleteit. De vajon miért? A kutatók szerint ősi, génjeinkbe kódolt oka van.
A pletykálkodás megnyugtat, kiegyensúlyoz, közösség-összetartó ereje lehet! Kimutatták, hogy amikor valamilyen rossz hírt kapunk, vagy kellemetlen élménynek vagyunk szemtanúi, pulzusunk szaporábbá válik. A feszültség jó ideig fennállhat, ám azonnal csillapodik, ha élményeinkről beszámolhatunk valakinek. Bizonyítottan lassul a szívverés és csillapodik a fojtogató érzés, ha kiadhatjuk magunkból a csalódást, kellemetlenséget azzal, hogy mesélünk róla. »Kiszellőztetjük« magunkból a bennünk kavargó érzéseket, és ezzel megnyugszunk” – magyarázza dr. Piczkó Katalin pszichiáter.
Összekovácsolja a közösséget
Amikor mások életével vagyunk elfoglalva, részben egy mélyen belénk rögzült viselkedési mintát követünk. A majmoknál ez a kurkászáson keresztül valósul meg, számukra a másik vakargatása a társas viszonyok rendezésére szolgál, a kölcsönös odafordulás jele. Mivel mi a nyelven keresztül is képesek vagyunk ezt megvalósítani, a szóbeszéd kovácsol minket össze a többiekkel. Gondoljunk bele, mennyi segítséget nyújthat a többiekről szerzett információ! Amikor bekerülünk egy új közösségbe, rengeteg energiát megspórolhatunk, ha meghallgatjuk, kiről hogyan vélekednek a többiek. Rögtön kiderül, kihez hogyan lehet közelebb férkőzni, kinek milyen rigolyái vannak. Kirajzolódnak az erőviszonyok is. Nemcsak a rosszalló megjegyzések tartoznak a pletykálkodásba, a közösség tagjainak jó hírét is a szóbeszéd kelti! Ha pozitívan vélekednek rólunk a többiek, megerősítik pozíciónkat a csoportban.
„Előfordulhat, hogy azért beszélünk másról, mert segíteni szeretnénk neki, de nem tudjuk, hogyan tegyük. Ebben kérjük egy harmadik fél tanácsát. Ilyenkor a pletykát mindig jóindulat vezérli” – hoz egy másik példát a pszichiáter. Idegenek társaságában pedig jó fogódzkodó lehet a kapcsolatteremtésre, ha találunk egy közös ismerőst, akiről beszélhetünk. Azonnal egy hullámhosszra kerülhetünk már azzal is, ha a sztárhír-rovatot böngészve megállapítjuk, nem kellett volna szakítania a szívdöglesztő színésznek feleségével.
Miért pletykálunk?
Unaloműzésre: Érdemes egy pillanatra megállnunk, és megvizsgálnunk életünket, ha azon kapjuk magunkat, rendre másokkal foglalkozunk. Talán egyfajta pótcselekvéssé válik a pletyka, ezzel kötjük le magunkat unalmas óráinkban.
A »bennfentes« látszatáért: „A kibeszélés mozgatórugója lehet, hogy be akarjuk bizonyítani, milyen jól értesültek vagyunk. Növeli az egónkat a bennfentesség érzése, hiszen azt láttatja, »egy kicsit több vagyok, mint mások«. Pedig ez csak illúzió, nem helyez minket magasabb pozícióba” – figyelmeztet a szakember.
A kritizálás kedvéért: Azok, akik előszeretettel élcelődnek másokon, gyakran saját bizonytalanságukat próbálják elkendőzni ezzel, persze nem tudatosan. „A rosszindulatú pletyka rombol, hiszen mások háta mögött kibeszélve őket, nem tudunk visszajelzést adni viselkedésükről. A segítség eszköze az építő kritika, mely mindig szemtől szemben történik! Ellentétben a pletykával, mellőzi az általánosítást, tényszerű, inkább a viselkedésre irányul, nem pedig a másik személyére” – hangsúlyozza a szakember.
Csak óvatosan!
Mindenki ismeri azt a játékot, amikor egy csapat ember ül egymás mellett, az elsőnek a fülébe súgnak egy történetet, amit így kell továbbadnia. A sor végére az információ olyannyira torzul, hogy már talán meg sem közelíti az eredetit. „A pletyka – bármi is motiválja – sosem pontos üzenetátadás, mint ahogyan bármilyen szóbeli kommunikáció sem az. Egyes részletek elmosódnak, másokat felnagyítunk, és az általánosítás veszélye is fennáll. Egyértelmű előnyei mellett akkor veszélyes, ha mozgatórugója ismerőseink, barátaink hírnevének aláásása vagy a cél magánéletük kitárgyalása tudtuk nélkül”- véli dr. Piczkó Katalin.
Érdekesség
Egy fiatal amerikai pszichológus bebizonyította, hogy a másokról szerzett negatív információt nemcsak akkor adjuk tovább, ha mi hasznot húzunk belőle. A közösség érdeke éppen elég motiváció ahhoz, hogy ország-világnak elmondjuk, valaki csalt vagy lopott.
Fotó: profimedia
