Mi számít gyomnak?
Először is tisztázzuk: mi is valójában a gyom? A pontos definíció: az a növény, amely nem ott nő, ahol mi szeretnénk. Természetesen ez nem a parlagfűre vonatkozik, hiszen azt minden körülmények között irtanunk kell, hanem például a fűre, mely egy virágágyás közepén kéretlenül burjánzik el, és zavarja az összképet.
Mitől nő olyan elszántan?
Fontos tudnunk, hogy számos fafaj is gyomosít. Ilyen a bálványfa vagy más néven az ecetfa, a mely akár épületek repedéseiből is képes kinőni, de a helyi juhar is, amely leginkább a cserjéink között hajt ki előszeretettel. Ami ront a helyzeten, hogy a madarak is segítenek terjeszteni a gyomnövényeket. Például az ostorfa magja télen táplálékot jelent számukra, azonban ürülékükkel szétterítik a magokat, melyek később előszeretettel csíráznak.
Összegezve a lényeg: a gyomosodást egyszerűen nem lehet megúszni, viszont időről időre tehetünk azért, hogy a nem kívánatos vegetáció szeretettel gondozott kertünkben a minimálisra redukálódjon.
Hogyan szabjunk neki gátat?
Ez az a növényzet sajnos akkor is kinő, ha szárazság van, akkor is, ha túl sokat esik az eső, maximálisan igénytelen. Ráadásul, ha hozzáértés híján főnyíróval levágjuk, még jobban burjánzik, ahogyan a hajunk is megerősödik, ha levágatjuk. Hogyan szabjunk hát gátat neki? Gyomok ellen teljes körűen védekezni nem lehet. Vannak módszerek, melyek segítségével lehet gyéríteni a számukat, de ez sokszor nagy energia és pénz befektetést igényel. A védekezés módja alapvetően kétféle lehet, mechanikus és vegyszeres. A vegyszeres növényvédelem egyértelmű, csak a helyes szer kiválasztására kell ügyelnünk.
A totális gyomirtókon kívül léteznek speciális gyomirtószerek, melyek csak az egy- vagy csak a kétszikű gyomokat likvidálják. Értelemszerűen egy kétszikű ágyást egyszikű gyomoktól tudunk mentesíteni, és kétszikűektől nem. Ilyenkor marad tehát a jól bevált mechanikai gyomirtás, amit nevezzünk közismert nevén: a gyomlálás. Hogy mikor érdemes a műveletet végezni, vagy totális gyomirtószert alkalmazni? Például egy terület füvesítése előtt. Ekkor a lepermetezett részről minden növény elpusztul, és a frissen vetett fűben jó eséllyel nem lesz gyom, jelentős ideig.
Fontos tudni!
Maximális gyommentességet úgy érhetünk el (például füvesítés előtt), hogy két vegyszeres gyomirtás között rotációs kapával megforgatjuk a földet, így a talajban mélyebben lévő gazmagok is felszínre kerülnek, majd a soron következő permetezésnél elpusztulnak.
Mulcs, a szép gyep és kert kulcsa!
A gyommentesítés alapszabálya: mindig a gyomnövény magszárba szökése előtt gyomláljunk, így nem tud tovább szaporodni. Magról érlelt gyomot nem komposztálunk, mert visszafertőzzük a területet. Cserjéink alatt mulcsozzunk, azaz idegen anyag segítségével képezzünk elválasztó réteget az egyes növények között. Egy 3-5 centis mulcsréteg képes úgy elfedni a talajt, hogy a magok nem csíráznak ki, így a terület közel gyommentes marad. Mulcsozásra alkalmas a fenyőkéreg vagy vesszők nyesedéke is, vagy a kőzúzalék. Az eredményt jelentősen fokozhatja, ha a területet a művelet előtt agrofóliával letakarjuk.
Fontos tudni!
Kevésbé terheljük meg a derekunkat, ha a gyomlálást, kapálást a kiskertben nem állva, lehajolva, hanem guggolva, esetleg egy kis sámlin ülve végezzük! A sérülések elkerülése érdekében használjunk kertészkesztyűt!
Fotó: archív
