Dr. Szabó Gergely, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje segítségével utánajártunk a kerítésépítés és -fenntartás alapvető szabályainak.
„Jelenleg nincs olyan országos jogszabályi kötelezettség, amely a telektulajdonosnak kötelezően előírja a kerítésépítést – kezdi a szakértő. – Az általános kötelezettség hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a helyi szabályozás nem kötelezheti a telek tulajdonosát, illetve használóját kerítés létesítésére. A helyi építési szabályzatban ugyanis az önkormányzat előírhatja ezt” – mondja dr. Szabó Gergely.
A jobb oldal a miénk
A telek homlokvonalán vagy a másik telekkel fennálló oldalhatáron is kötelezhet minket a helyi építési szabályzat kerítés építésére, azt azonban nem írhatják elő, hogy a telken belül építsünk kerítést. A homlokvonal az a határvonal, amely a telkünket a közterülettel vagy magánútként nyilvántartott telekkel köti össze.
„Ha a szabályzat kötelezővé teszi a kerítést, akkor a tulajdonos azt a telek homlokvonalán és az útról nézve a jobb oldali telekhatáron köteles megépíteni. A hátsó telekhatár tekintetében elsősorban a szomszédok megállapodása az irányadó. Ha nincs ilyen megállapodás, akkor a tulajdonos a hátsó telekhatárnak a jobb oldali telekhatártól mért fele hosszán köteles lekeríteni a telkét” – magyarázza dr. Szabó Gergely.
(Forrás: Archív)
Ez is érdekelhet
Belül vagy a határon?
A kerítés fenntartásával kapcsolatban alapvető kérdés, hogy a kerítés a saját telken belül vagy telekhatáron helyezkedik-e el.
„Amennyiben a kerítés a telkünkön belül van, akkor mi vagyunk kötelesek a fenntartására. Természetesen ebben az esetben a létesítéséről is magunk dönthetünk, akár le is bonthatjuk azt” – mondja a szakértő.
Az oldalhatáron álló kerítés tulajdonjoga, használata, fenntartása a szomszédos telkek tulajdonosait közösen illeti meg. A közterületi határvonalon álló kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia, ezért fenntartásának költsége a telektulajdonost terheli.
Ha nincs kerítésépítési kötelezettség, akkor a felek saját maguk is megállapodhatnak az építésről és a fenntartási költségek viseléséről.
„Ha jogszabály és a felek megállapodása sem rendelkezik a kérdésről, akkor a fenntartási költségek a szomszédos tulajdonosokat a határolt földhosszúság arányában terhelik. Ez utóbbi rendszerint egyenlő arányú költségviselést jelent, mivel a határolt földhosszúság közös kerítés esetén általában egyenlő” – magyarázza az ügyvéd.
Milyen magas lehet?
A kerítés kialakításának módját és legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat határozza meg. Általános szabály, hogy a tömör kerítés legnagyobb magassága legfeljebb 2 méter lehet, de ezt a helyi adottságokból eredő eltérés módosíthatja.
„A telken belüli kerítéslétesítés a tulajdonos saját döntési körébe tartozik. Azonban az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani egymástól” – figyelmeztet szakértőnk.
Ha nem építenél, hanem növényekből telepítenél kerítést a telekhatárra, összegyűjtöttük a egszebb növényeket, amik gyorsan nőnek és áthatolhatatlan falat képeznek.
Fotó: Archív
