Riportok

„Egy havi szemetünk: blokk, ragtapasz és ruhaakasztó!”

Edináéknál nincs kuka a lakásban. Csak a helyet foglalná, hiszen az átlagos havi szemetük a markukban elfér.
7 gramm szemét csatos üveg fogkefe fából és sörtéből hulladékcsökkentés hulladékmentes komposztálás kump edina szappant főz ványik dóra vászonzacskó

Pest megyében járunk, egy átlagos társasház második emeletén. Ha nem tudnánk, hogy a hulladekmentes.hu blog szerzőjéhez, Kump Edinához érkeztünk, talán fel sem tűnnének a nem látványos, de annál nagyobb különbségek a mi háztartásunk és egy hulladékcsökkentési szakértőé között. Például nincs szemeteskuka, a főzés alapanyagai csatos üvegben és nem zacskókban sorakoznak, a konyhaszekrény alatt méretes, tetején lyukacsos vödörben pedig a komposzt lapul, teli gilisztával. István a legszebb harcsákat fogja velük a Dunán. Edina és párja, István 2014-ben beszélgettek először arról, hogy szeretnének olyan háztartásban élni, amely a lehető legkevesebb szemetet termeli. A lány hulladékgazdálkodással foglalkozott, és nagyon zavarta, hogy miután családi házból lakásba költöztek, jóval több lett a szemét a kommunális kukájukban.  Idővel aztán észrevétlenül mentek végbe a változások, melynek az lett az eredménye, hogy tavaly szeptemberben mindössze 7 gramm szemét termelődött náluk. „Ne gondold, hogy gyűjtögetem és havonta méregetem a szemetet, de olyan sokan kérdezték, mennyi az annyi, hogy rátettem egy konyhai mérlegre – meséli Edina. – Előtte egy évvel még 30 grammnyi szemetünk volt, most csak hét. Ebben volt blokk, ragtapasz és textilakasztó, amit kivágtam egy ruhából.” Edina annak idején, amikor a továbbtanuláson gondolkodott, csak annyit tudott, hogy valamilyen segítő foglalkozást szeretne, és érdekelte a környezetvédelem. Nagyjából fél éve tanult az egyetemen, amikor már egyértelműen a környezetvédelmi szemléletformálás, a fenntartható fejlődés és a hulladékgazdálkodás volt a szíve csücske, de bevallja, amikor a globális ökológiai problémákról tanultak, voltak mélypontjai. Egyebek között ezért is akart változtatni.

Vászonzacskó és csatos üveg

Nem egyik napról a másikra történt az átmenet. Sokáig például nem cserélték le a papír zsebkendőt, de ma már textilt használnak, és csak a vendégeiknek tartanak itthon eldobható változatot. A pékségbe vászonzacskót visznek magukkal, és időnként a piacon is vásárolnak, de a helyi kereskedőkkel is meg lehetett beszélni, hogy szeretnék a csomagolást elhagyni. „A zöldségeshez például, ha savanyú káposztát vagy aszalt gyümölcsöt vennék, viszek csatos üveget, és abba mérik az árut. A tejeshez is üveggel érkezem, a mézet a termelőtől veszem, aminek az üvegét visszaadom, hogy újból mézet tölthessenek bele. Akinek a közelében nincs csomagolásmentes bolt vagy
piac, az is nagyrészt meg tudja oldani, hogy csökkentse a háztartási hulladékot. Természetesen van néhány olyan termék, aminél nem tudjuk egyelőre megúszni a csomagolást; például ecetet PET-palackban veszünk, cukrot, lisztet pedig papírzacskóban. De azt legalább tudjuk szelektív hulladékba tenni.”

A fogkefe fából és sörtéből készül

Tavaly áprilisban Edina egy műanyagszennyezéssel kapcsolatos konferencián vett részt. Amikor elmesélte Istvánnak az ott hallottakat, párját – aki nem ezen a területen dolgozik – teljesen letaglózta, hogy már nemcsak az óceánon úszó szeméthegyekről van szó, a probléma az egész Földet érinti, és mindennapivá nőtt. Ekkor vonódott be jobban a hulladékmentes életmódba, például azzal is, hogy mindketten igyekeznek műanyagból nagyon keveset behozni a háztartásukba. „Nem palackos vizet iszunk, hanem csapvizet, vagy szódát készítünk, a kozmetikumok jelentős részét magam állítom elő. Időnként szappant is főzök, olajokból, illóolajokból krémet készítek, de a parfümöm is saját gyártású. A konyhai eszközöknél fából és természetes sörtéből készült keféket, súrolókat használunk, és a fogkefénk is ilyen anyagokból van. És talán meglepő, de még a női higiénia is megoldható hulladékmentes termékekkel.” Edina szerint hulladékmentes életükkel más is változott: több lett egymásra az idejük.„Például ahelyett, hogy házhoz rendelnénk egy pizzát, inkább elsétálunk a közeli étterembe, és ott esszük meg. Így beszélgetünk és egymásra figyelünk.” Azt mondja, a barátaik nem néznek rájuk ferde szemmel, mert ezt az életmódot választották. Tudják, hogy házibuliba ők nem zacskós csipszet és üdítőt visznek.„Inkább sütünk egy tálca süteményt. A szilveszteri buliba készítettünk egy üdítőital-koncentrátumot narancsból, citromból, fahéjból és gyömbérből, és vittünk hozzá szódát; jobb volt, mint sok bolti üdítő. Így is megoldható a vendégség, és nem kell hozzá szeméthegyeket hátrahagyni.”

Naponta 1 kg

Magyarországon egy átlag lakos egy nap leforgása alatt 1 kg szemetet termel. A városi ember kukájának tartalma átlagosan:

  • 27,9% szerves hulladék (például konyhai zöldhulladék, zöldségek, gyümölcsök)
  • 14,4% műanyag
  • 11,8% papír
  • 5,3% üveg
  • 3,7% italoskarton
  • 2,7% fém
  • 3,3% textília
  • 3,2% veszélyes hulladék
  • 27,7% egyéb

Ha ezeket az átlagszámokat nézzük, akkor egy magyar ember kukájának egyharmada komposztálható lenne, egy másik harmada kerülhetne a szelektív kukába, a maradék egyharmad pedig tudatos vásárlással, az egyszer használatos eszközök hulladékmentesre cserélésével jelentősen kevesebb lehetne.

Külföldi példa

Arra, hogy egy nagyváros középén is dönthet úgy valaki, hogy a zero waste, azaz a hulladékmentes életet választja, remek példa a New York-i Lauren Singer, aki három év alatt mindössze egy befőttesüvegnyi szemetet termelt. Lauren először száműzte a bevásárlásoknál a műanyag csomagolásokat, majd elkezdett olyan üzletekbe járni, ahol csak úgy vásárolhatunk, ha van, amibe hazavigyük az árut. Sok mindent maga készített, amire a háztartásban szüksége volt, és mivel nem szerette volna a megunt ruháival növelni a szeméthegyeket, gyakori vendég lett a turkálókban. Az egyik legnehezebbnek tűnő változtatás az, hogy igyekszik kiszállni a vásárlás-centrikus világból, és tényleg csak azt veszi meg, amire valóban szüksége van.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video