Otthon és Kert Riport

Amerikai konyhás nappali a panelban? Nem lehetetlen létrehozni a rusztikus emeleti lakást

Bár a kedvező rezsi egyre vonzóbbá teszi a paneleket, sokan még mindig az egyhangú lakóhelyet látják benne. Olvasónknak, Áginak és családjának sikerült igazán egyedi hangulatú otthont varázsolnia belőle, és az átalakításra sem kellett egy vagyont költeniük.

Brezina Ági és férje, Zsolt együtt vágott bele a 70 négyzetméteres, háromszobás újpesti lakótelepi lakás felújításába, amelyben korábban a nő szülei éltek. Kuckós-rusztikus hangulatot álmodtak meg a szürke betonfalak helyett. Igyekeztek minél több dolgot saját maguk megoldani, mert a buszvezető férj és az iskolában dolgozó feleség büdzséje véges volt. „Édesapám halála után költöztünk ide két kamasz gyerekkel. Ez egy viszonylag újabb építésű lakótelep, a panelkor­szak vége felé épültek a házak, így arányaiban élhető terekkel rendelkeznek” – kezdi Ági.

Amerikai konyhás nappali

A lakás nappalijához egy 8 négyzetméteres, tágas erkély csatlakozik, remek panorámával. Szinte adja magát, hogy nyáron az egész család itt vacsorázzon, grillezzen – az viszont kényelmetlen volt, hogy minden apróságért át kellett szaladni a lakás másik végén található konyhába. Ez adta az ötletet a nappali átalakításához. Sokkal praktikusabbá és élhetőbbé vált a lakás, amikor megszüntették a régi konyhát, és a ma amerikai konyhás nappaliként funkcionáló nagyszobában alakították ki az új konyhasarkot.

„Bár a hétköznapokon inkább csak gyors vacsorákat főzünk, nem szeretjük, ha a konyhában tevékenykedő családtag ki van zárva a nappaliban folyó beszélgetésből – mondja Ági. – Így viszont egy kellemes közösségi tér jött itt létre. A 18 négyzetméteres nappali-konyha a lakás szíve, ahol a család életének nagy része zajlik.”

Alkalmazkodtak az adottságokhoz

A színes, barátságos nappali-konyha valóban vendégcsalogató. Ági azt sem tagadja, hogy a konyhasarok valóban jól eltalált áthelyezése adta a lakásfelújítás legnagyobb kihívását is. A vizesblokk ugyanis a mai konyhasaroktól viszonylag távol helyezkedik el a lakásban, így meg kellett oldani a konyha vízellátását és a szenny­víz elvezetését.

„Nagyon megnéztük, mire költünk. Szerencsére Zsolt elképesztően kreatív – az egész vízvezetékszerelési munkát ő tervezte meg és végezte el. A vízcsöveket – egy a csapvizet vezeti be a konyhába, egy pedig a szennyvizet vezeti el – álfalak mögé rejtettük el. Ehhez persze kellett néhány kompromisszumot kötnünk a nappaliban és a szomszéd szobában is, de sikerült úgy megoldani a konyha vízellátását, hogy a csövekből semmit sem látni. Persze sokkal könnyebb lett volna, ha a vizet nem a lakás másik feléből kellett volna áthozni, hanem csak a szomszéd helyiségből, de alkalmazkodnunk kellett a lakás alapvető adottságaihoz.”

Az, hogy Zsolt szinte mindent a saját kezével csinált, alaposan lecsökkentette a költségeket, nagyobb beruházás csak a konyhabútor és a tűzhely volt.

Barátságos színek

A természetes anyagok használatára törekedtek a berendezéskor. A barna és a bézs ányalataival játszottak a bútorokon, textil kiegészítőkön. A parkettájuk is rusztikus, fahatású, ami fokozza a melegség, otthonosság érzetét. Az egy térben található funkciókat (konyha-nappali) a falak eltérő színe választja el egymástól. Az, hogy a nagyobb bútorok, mint a kanapé és a konyhabútor világos színűek, optikailag tágítja a teret.

Varróműhely a hálószobában

A nappali melletti szoba a házaspár hálószobáját és Ági varróműhelyét rejti. A kreatív hölgy ugyanis az iskolai munkája mellett textiltárgyak varrásával (tavaly be is mutattuk itt a Meglepetésben a munkáit) és arróworkshopok szervezésével is foglalkozik, a kézműves munkához pedig kellett egy zavartalan sarok.

A lakásban ezenkívül még egy hálószoba és a korábbi konyha helyén kialakított félszoba foglal helyet, ezek a gyerekek birodalmai. A barátságos, kuckós-rusztikus hangulat azonban az egész lakásban jelen van. „Több lakberendezős-lakásfelújítós csoportnak is a tagja vagyok a Face­bookon, és amikor elkészült a lakás, néhány helyre tettem is fel fotókat. Tulajdonképpen csak ekkor, a többiek reakcióiból tudatosult bennem, hogy tényleg különleges hangulatú helyet hoztunk létre.”

Fotó: Pintér Márta