Otthon a könnyű, pár nap alatt begyógyuló karcolásoktól a súlyos sebekig bármilyen sérülést elszenvedhetünk. A leggyakrabban konyhai balesetekkel, vágott sebekkel, égéssel, forrázással, esésekkel kapcsolatos sérülésekkel, illetve a vegyszerek okozta mérgezésekkel kell számolnunk, illetve ezeket kell megelőzni.
Megcsúszott kés, olló
A konyhában napi szinten használunk kést, a kézimunkához ollót veszünk a kezünkbe, a kerti munkák és a barkácsolás során pedig veszélyesebb vágószerszámokkal is dolgozunk. Ezektől könnyen szerezhetünk szúrt vagy vágott sérüléseket. Érdemes gondosan karbantartani az éleseszközöket: sokan azt gondolnák, hogy a frissen élezett szerszám veszélyesebb, valójában azonban a tompa élek hamarabb megcsúsznak munka közben. A konyhában hagyjunk magunknak elég helyet: a vágódeszka ne csúszkáljon, és a vágás iránya ne a testünk felé mutasson. A vágóeszközöket speciális tartóban, gyermekektől elzárva tároljuk.
Ha megtörtént a baj:
A kisebb sérüléseket otthon is elláthatjuk: ha szennyezett, tisztítsuk ki a sebet tiszta, folyó vízzel, majd óvatosan itassuk le a nedvességet róla. A folyó víz gátolhatja a véralvadást, így ne tartsuk alá sokáig az érintett testrészt. Jódos fertőtlenítő oldattal kenjük be, majd tegyünk rá a sérülést teljes egészében elfedő steril gézlapot, és a kötést rögzítsük. Ha a vérzés erős, vagy nyomás hatására sem áll el, kérjünk orvosi segítséget. Ha véralvadást gátló készítményt szedünk, arról az orvost mindenképp tájékoztassuk, mert a vérzési idő a kétszeresére is nőhet.
Forró szituáció a konyhában
Főzés, vasalás közben, de akár egy cigarettával is fájdalmas égési sebeket okozhatunk. A konyhai munkák közben gyakran egy beakadó konyharuha, elcsúszó fedő okozza a bajt. Ha olajban sütünk valamit, vagy vizet forralunk, legyünk különösen óvatosak: ne hagyjuk olyan helyen, ahonnan lecsúszhat az edény, és csak akkor öntsük ki a folyadékot, ha már kihűlt. Figyeljük az ételt, nehogy leégjen, meggyulladjon, ha ottfelejtjük. A kisgyerekeket ne engedjük a tűzhely közelébe, nehogy magukra rántsák az edényeket. Enyhébb, úgynevezett elsőfokú égésnél a bőr kipirosodik és fájdalmas. Súlyosabb esetben, másod- és harmadfokú égéseknél hólyagok, is megjelennek, vagy a terület elszíneződik, ami a bőr mélyebb rétegeinek károsodására utal.
Ha megtörtént a baj:
A legfontosabb feladat az égett terület hűtése, de ezt ne jéggel tegyük, mert ez a szövetek elhalásához is vezethet. Tegyük az égett testrészt 10-20 percre hűvös, de nem jéghideg folyó víz alá. Kerüljük a házi praktikákat, például a tejfölt, a hintőporokat. A sebre kizárólag a patikában kapható égési kötszert tegyük, amely fertőtleníti és hűti is a területet. Mély, összefüggő hólyagok, vagy azok kifakadása esetén a nagy fájdalommal járó, illetve nagy felületű égésekkel forduljunk orvoshoz, vagy kérjünk segítséget a 112-es segélyhívó számon.
Megbotlások, elesések
Az esés a csont-, különösen a combnyaktörés kockázata miatt az idősebbeknél különösen veszélyes lehet. Ha szerencsénk van, és nem törik a csont, megúszhatjuk egy zúzódással, de akár rándulás, ficam is előfordulhat. Megelőzésként a lakás minden része legyen jól kivilágítva, a lépcsőfokok szélét jelöljük jól látható, élénk színű csíkkal. A lépcső mellett, a teraszon, a galérián legyen stabil korlát. A csúszós szőnyegeket rögzítsük, a padlóburkolatot lássuk el csúszásgátlóval, és a papucsunk talpa se csússzon. Ha magasra kell nyúlnunk, ne másszunk egymásra rakott bútorokra, mindig használjunk stabil létrát.
Ha megtörtént a baj:
Ha erős fájdalmat vagy mozgáskorlátozottságot tapasztalunk, vagy az ütés helyén nagyobb véraláfutás, duzzanat keletkezik, forduljunk orvoshoz. Házilag nem tudjuk megállapítani, nem tört-e csontunk, nem sérült-e meg súlyosan az ízületünk vagy valamelyik belső szervünk. Nemcsak a törések, hanem a rándulások, ficamok is orvosi ellátást igényelnek.
Óvatosan a vegyszerekkel!
A vegyszereknek nem csak a lenyelése okozhat súlyos problémát. Ha a hipoklorit-tartalmú tisztítószer savas anyaggal keveredik, mérgező klórgáz szabadulhat fel. A szúrós szagú gáz marja a nyálkahártyákat, belélegezve súlyos, akár halálos károsodást is okozhat. Épp ezért fontos, hogy ne keverjük a vegyszereket egymással. Mindig tartsuk őket a gyerekek elől elzárva, és csakis eredeti csomagolásukban tároljuk őket – olyan üvegbe sose töltsük át, amelyben előzőleg élelmiszer volt, nehogy valaki összekeverje az üvegeket. Takarításnál mindig húzzunk gumikesztyűt, és tartsuk nyitva az ablakot, különösen akkor, ha klórtartalmú takarítószert használunk.
Ha megtörtént a baj:
Mérgezés gyanúja esetén azonnal hívjunk orvost, mert a kezdetben ártalmatlannak látszó tünetekből is lehet később súlyos állapot. Az elsősegélyt az orvos vagy mentésirányító utasítása alapján végezzük, amíg a szakember ezt nem javasolja, ne próbáljuk hánytatni a beteget.
Mi legyen a házi elsősegélydobozban?
✚ sebfertőtlenítő
✚ steril gumikesztyű
✚ steril mull-lap és mullpólya vagy egyéb kötszer
✚ égési kötszer vagy égési zselé
✚ háromszögletű kendő vagy flexibilis végtagrögzítő
✚ hálós kötöző
✚ sebtapasz
✚ olló
✚ kullancs- vagy szemöldökcsipesz
✚ sebészi maszk
Fotó: adobestock
