Az utóbbi időben nemcsak az infláció és a kiszámíthatatlan pénzügyi döntések okoznak nehézséget a családoknak, hanem – talán pont a bizonytalanságot kihasználva – a csalók is károkat okoznak a pénzügyekhez nem annyira értő embereknek. Hogyan védekezhetünk a csalások ellen? Mi alapján válasszunk szakértőt? Mit tegyünk a félretett pénzünkkel, hogy az hasznot hozzon nekünk, vagy legalábbis ne veszítse el az értékét?
Ne ismerőstől, hanem hiteles forrásból
Ha a pénzügyek, befektetések kerülnek szóba, sokan csak legyintenek, mondván, nem értenek hozzá. Sajnos az általános iskolákban, gimnáziumokban nem tanítanak pénzügyi ismeretet. Emiatt gyakran megesik – főleg az idősebb korosztállyal –, hogy pusztán azért hagyják magukat rábeszélni egy számukra nem feltétlenül előnyös, vagy akár még kárt is okozó befektetésre, mert ismerik a tanácsadót a faluból, a postáról, esetleg együtt jártak iskolába a nagymamájukkal stb. Fontos azonban, hogy a pénzügyeinket érintő döntéseket alaposan átgondolva hozzuk meg. Ne hagyjuk sürgetni magunkat, ha szükséges, beszéljük meg a családtagjainkkal a felkínált lehetőséget, vagy kérjük ki képzett szakember véleményét vele kapcsolatban.
Ha eddig csak a folyószámlánkon, megtakarítási számlán, lekötött betétben stb. „parkolt” a megtakarított pénzünk, akkor először készítsünk pénzügyi tervet és befektetési stratégiát. Nem mindegy, milyen célra szeretnénk félretenni, nincsenek univerzális, mindenre jó befektetések – más lehet a megoldás egy tervezett lakásvásárlás, a gyerekek egyetemi tanulmányainak finanszírozása vagy nyugdíj-előtakarékosság esetén.
„Érdemes az interneten a pénzügyi szolgáltatók, bankok honlapján a „megtakarítások”, „befektetések” menüpontokban olvasgatni, tájékozódni, majd ha van már valami elképzelésünk, akkor egy valóban független, nem ingyenes tanácsadást végző szakemberrel alaposan átbeszélni a terveinket” – javasolja Papszt Kriszta pénzügyi tanácsadó.
Az ingyenes nem feltétlenül olcsóbb
A pénzügyi szereplők leellenőrizhetők az MNB honlapján, érdemes ott utánanézni a pénzügyi terméket kínáló vállalkozásnak, üzletkötőnek, mielőtt megbízunk valakit. Az ingyenesen dolgozó tanácsadókkal legyünk óvatosak, mert ők sokszor nem függetlenek, hanem valamelyik cég megbízásából, jutalékért dolgoznak, nekünk viszont nem biztos, hogy az adott cég adott terméke a legjobb befektetés.
„Olyan pénzügyi szolgáltatónál nyissunk befektetési számlát, amely mögött megfelelő tőke áll, stabil cég és egyértelmű a tulajdonosi szerkezet. Mindig vannak új, valószínűleg sikerre ítélt cégek, de kezdő befektetőként fontosabb, hogy olyat válasszunk, amely régóta működik a piacon” – magyarázza a szakértő. Sokféle befektetési eszköz közül választhatunk, Krisztával összeszedtük ezek előnyeit, hátrányait.
Otthon, a széfben, párnában
A párnába varrt, otthon, széfben tartott pénzen biztosan veszítünk, hiszen az infláció miatt folyamatosan romlik a készpénz vásárlóértéke. Otthon csak azt az összeget tartsuk, amelyet rövid távon szeretnénk felhasználni.
Arany
Az arany az egyik legismertebb befektetési eszköz. „Mielőtt sietnénk aranyat vásárolni a félretett pénzünkből, mindenképpen érdemes pár dolgot tisztázni. Hogyan alakult az arany árfolyama az elmúlt években és évtizedekben? Milyen kihívásai vannak a fizikai aranyba történő befektetésnek? Jó, ha tudjuk, hogy az arany átváltása során találkozunk a legmagasabb járulékos költségekkel” – figyelmeztet a szakértő.
Másik hátránya, hogy bár az arany is egy befektetési termék, de nem tartozik az MNB által felügyelt termékek körébe, így sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem pedig a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája nem vonatkozik rá. Ezenkívül az elért nyereség után szja-fizetési kötelezettségünk van, és nincs lehetőségünk semmilyen befektetési adókedvezményt igénybe venni. További hátrány, hogy az aranynak mint terméknek önállóan nincs hozama, eredménye, így például osztaléka sem.
Bankbetét
A legtöbb ember számára a banki lekötések tűnnek a legegyszerűbb, legbiztonságosabb megoldásnak. Ám mielőtt bankbetétet választanánk érdemes áttekinteni az egyes lekötések típusait, futamidejét, valamint azt is, hogy mennyi kamatot kapunk a betétünk után.
„A kereskedelmi bankok széles palettán kínálják szolgáltatásaikat, illetve számos platformon igyekeznek meggyőzni minket a saját konstrukciójukról. Rengeteg tehát az információ, azonban ezek sűrűjében nem könnyű megtalálni a számunkra ideális bankbetétet, ezért érdemes szakértő segítségét igénybe venni, aki segít összehasonlítani az ajánlatokat: milyen költségekkel számolhatunk, mekkora kamatot kapunk, hogyan férhetünk hozzá a pénzünkhöz stb.
Euró, dollár
Devizabefektetéseknél mindig az egyik kulcskérdés, hogy az adott devizában milyen hozam érhető el. A cikázó árfolyamok láttán az utóbbi időben sokan elgondolkodtak rajta, hogy mégis milyen devizába érdemes a pénzüket tenni. A stratégiai, hosszú időtávra tervezett befektetési portfóliók összeállításánál ökölszabály, hogy a megtakarítás fele legyen forint, egynegyede pedig euró (EUR), illetve szintén egynegyede amerikai dollár (USD).
Ez mérsékelni fogja egy-egy deviza árfolyam-ingadozásának hatását.
Állampapír
A legmegfelelőbb állampapír kiválasztása nem mindig egyértelmű, ezért ha magunktól nem boldogulunk, akkor érdemes tanácsot kérni egy független szakértőtől, aki segít nekünk eligazodni a különböző típusok között.
„A tanácsadás során azonban akár arra is fény derülhet, hogy talán mégsem csak az állampapír jelent ideális befektetési formát számunkra, hiszen egyéb lehetőségeink is vannak, így egyszerre több helyre is befektethetünk” – javasolja a tanácsadó.
Így válasszuk ki a privát tanácsadót!
Az alább 7 kérdésre kell megtudnunk a választ a személyes beszélgetés során, mielőtt bármit is aláírnánk:
1. Mit szeret a munkájában?
2. Milyen képesítésekkel és tapasztaltokkal rendelkezik?
3. Milyen szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleinek?
4. Mi a befektetési filozófiája?
5. Hogyan kommunikál az ügyfeleivel?
6. Hogyan, ki fizeti ki a munkáját?
7. Vannak-e partnerei?
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
