Nyaralni élménydús. Nyaralni csodás. Nyaralni romantikus. Hónapokig álmodozunk róla, terveket dédelgetünk, hogy majd milyen jó lesz kéz a kézben sétálni a naplementében – a valóság azonban sokszor rácáfol az álmainkra. Olyannyira, hogy Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta elárulta: a párok majdhogynem leggyakrabban a nyaralás után fordulnak házassági problémáikkal szakemberhez.
Feszült helyzetek sora
„Papírforma szerint a közös nyaralás annak az ünnepe, hogy végre ráérünk, szerethetjük egymást, azt tehetjük, amihez kedvünk van. A valóság azonban kijózanító, hiszen sokszor épp ezekben a helyzetekben jön elő a legtöbb konfliktus – magyarázza Kozma-Vízkeleti Dániel. – És hogy miért? Mert a hétköznapokban van rutinunk a közös életre. Bevált sémákat alakítottunk ki arra, milyen egy rohanós, szerda reggeli készülődés, egy ebéd a barátokkal, egy pihentető hétvége. A nyaralásra azonban nincs, és nem is lehet pontos forgatókönyvünk, még akkor sem, ha minden évben ugyanoda megyünk. Ráadásul a bátrak, mivel tudják, hogy az élmények a komfortzónán kívül kezdődnek, új helyeket fedeznek fel. Ez viszont a felhőtlen percek mellett számos feszültséggel teli pillanatot is teremthet. Ilyen, amikor két gyerekkel lerobbanunk az autópályán. Ilyen, amikor a képeken látott szép apartman helyett egy büdös sufniban találjuk magunkat. Ilyen, amikor egy drága étteremben hosszas várakozás után rossz ételt kapunk. Ezek a helyzetek nyilván nem a legkedvesebb énünket hívják elő, ez pedig kivetül a párunkra is. Mivel a nyaralás legtöbbünk fejében egy idealizált helyzet, már néhány ilyen bosszúság is elég ahhoz, hogy becsapva érezzük magunkat, és ezt az érzést egymáson vezessük le.”
Ha elvész az irányítás
Szakértőnk szerint ilyenkor hajlamosak vagyunk azt a következtetést levonni, hogy a másik valójában nem is olyan, mint amilyennek megismertük – hiszen ha idegen környezetben probléma van, nem képes biztos támaszként viselkedni az oldalunkon, hanem egyszerűen hisztizik. „Ilyenkor szokták azt mondani a terápián a kliensek, hogy Gizi vagy Béla a nyaraláson végre kimutatta a foga fehérjét, felfedte az igazi arcát, nem is olyan ember, amilyennek gondoltam, ez nekem nem tetszik – sorolja Kozma-Vízkeleti Dániel. – Ilyenkor el szoktam mondani, hogy Gizi vagy Béla éppen úgy a bőven komfortzónán kívüli helyzet áldozatául esett, mint mi. Úgy érezte, kicsúszott a kezéből az irányítás, bekapcsolt a pánik-reakciója, emiatt viselkedett durván, és ez az egész nyaralás hangulatára rányomta a bélyegét. Gyakori, hogy a pár tagjainak nincs is egymással komoly baja, mindössze a hirtelen kitörő feszültség okozza a rossz napokat a közös vakáción.”
Előzzük meg a bajt!
Egy másik, bonyolultabb helyzet is vezethet oda, hogy végig- perlekedjük a nyaralást. A hétköznapokban sok pár úgy él, hogy a munka, a gyereknevelés és az egyéb teendők taposómalmában a gyakorlati ügyeken kívül semmiről nem beszélgetnek. „A napi kommunikációjuk nem mutat túl azon, hogy ma ki megy a gyerekért az óvodába, ki ugrik be a postára az ajánlott levélért, és ki az éppen vakbélműtétből lábadozó anyóshoz a kórházba. Hónapok telnek el így, közben pedig nemcsak az egymásnak kimondatlan gondolatok, hanem a sérelmek is felhalmozódnak. Ezek a rejtett konfliktusok természetesen akkor robbannak, amikor együtt vagyunk, és nem bújhatunk egész nap az okostelefonunk mögé – azaz a nyaraláson. Ha ez történik, érdemes elgondolkoznunk azon, vajon egyébként képes-e magát együtt jól érezni a pár? Ha igen, egyszerűen ki lehet húzni a dolog méregfogát: úgy negyedévente tartani kell 1-2 kettesben töltött napot, ami kifejezetten arról szól, hogy megbeszéljék, melyikükkel mi van. Ezzel meg lehet előzni, hogy a konfliktusok a várva várt közös nyaraláson bukjanak ki” – vélekedik szakértőnk.
Sorsfordító is lehet az utazás
Egy rosszul sikerült közös vakáció után sokan elgondolkoznak a kapcsolat további sorsán. Kozma-Vízkeleti Dániel szerint ilyenkor fontos, hogy ne hozzunk hirtelen döntést.
„Érdemes néhány napot várni, előbb lélekben is érkezzünk haza, az otthoni, rendes kerékvágásba. Hagyjuk, hogy az átéltek leülepedjenek. Semmiképpen nem szerencsés azonnal szakítani. Meg kell vizsgálnunk, hogy a nyaralási konfliktusokat az ott kialakult feszült helyzetek okozták, vagy a kapcsolatunk egyébként is rossz állapotban van. Vegyük sorra, min is veszekedtünk valójában. Azon, hogy indulás előtt kinek a dolga lett volna szervizbe vinni az autót, vagy egyszerűen mindenen, akár egy, a vacsorához szerintünk rosszul kiválasztott ing miatt is szekáltuk a másikat? Ha a helyzet oda mutat, hogy magával a kapcsolattal vannak komoly problémák, érdemes külső segítséget kérni. Ilyenkor jó tükör lehet egy hozzánk közel álló barát, de bátran fordulhatunk terapeutához is. Ha közös az elhatározásunk, hogy bár most nagyon haragszunk egymásra, de együtt szeretnénk maradni, ez rengeteget segíthet” – foglalja össze Kozma-Vízkeleti Dániel.
Tervezzünk tudatosan!
A következő utazás előtt érdemes együtt listát írnunk arról, kinek mik a nyaralással kapcsolatos igényei, milyen programokat, élményeket szeretne, és mik azok a helyzetek, amiket inkább elkerülne. Érdemes B terveket is készíteni. Mihez kezdünk a tóparton, ha egész héten esik az eső? Mit csinálunk hegymászás helyett, ha kánikula lesz? Hol és mit eszünk, ha a helyi éttermek napi szinten megengedhetetlenül drágák? Ha mindezeket még az utazás előtt felmérjük, megbeszéljük, a lehetséges nyaralási konfliktusok 50%-át már ki is zártuk. „Fontos az is, hogy ne idealizáljuk a nyaralást, ne induljunk túlzott elvárásokkal! Az életben szinte soha semmi nem tökéletes, de az csak rajtunk múlik, hogy a bosszúságok, vagy a szép pillanatok emlékét visszük magunkkal tovább” – mondja a család-pszichoterapeuta.
Fotó: Adobestock
