Magyarországon nincs általános csendháborítási törvény, több jogszabály együtt rendezi a kérdést. Ide tartozik például a szabálysértésekről szóló 2012. évi törvény, illetve a 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv. Ezeken kívül helyi rendeletekben rögzítik az adott helység, kerület stb. szabályait. Mosonmagyaróváron például néhány hónapja a lakosság felháborodása miatt szigorították a szabályokat: itt több százezer forintos bírság is járhat a vasárnapi fűnyírásért. Mi a teendő vitás esetekben? Mikor beszélhetünk csendháborításról? Dr. Major Szilvia ügyvéd segít tisztán látni.
A csendháborítás szabályai
„A fent említett jogszabályokon kívül egy 2008-as rendelet (27/2008. (XII.3.) kvVM–EüM együttes rendelet – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) egyértelműen leírja, hogy mikor beszélhetünk csendháborításról – kezdi a szakértő.
Ebben rögzítik, hogy melyik napszakban, időszakban milyen jellegű – mekkora hanghatással járó – tevékenység a megengedett. Reggel 6.00 és este 22.00 óra között nagyobb az eltűrhető zajkibocsátás, a decibel érték. Éjszaka viszont alacsonyabb zaj a megengedett. Más decibel érték vonatkozik a falvakra, kisvárosokra, üdülőterületekre, gazdasági területekre és nagyvárosok lakónegyedeire. A leggyakoribb szabályozás az, hogy 06–22 óra között kb. 45-55 decibel a megengedett, míg
22–06 óra között maximum 30-40 decibel. Ezenkívül az úgynevezett külső zajforrások (pl. fűnyírás, flexelés) hétköznapokon 7–20 óra között végezhetők, szombaton pedig 9–12 óra, illetve 15–18 óra között. Vasárnap és munkaszüneti napokon tartózkodnunk kell az ilyen tevékenységektől.
Lehetnek eltérések
A csendháborítással kapcsolatban a helyi, városi vagy kerületi önkormányzat további rendelkezéseket hozhat. Tipikus például, hogy Balaton-menti településeken további csendrendeletet hoz a városirányítás, illetve a csendháborítás szabályai a társasházi SZMSZ-ekben is megjelennek.
Rendőri intézkedés
Az első és leginkább ajánlott lépés, hogy szóljunk a szomszédnak, ha zavar minket, hogy túlságosan zajos. „Mindenképpen azt tanácsolom, hogy először békésen próbáljuk rendezni a helyzetet: a szomszédi viszony elmérgesedése ugyanis sokkal több bajt okozhat, mint a korai felkelés” – tanácsolja dr. Major Szilvia.
Ha a szomszéd a kérésünk ellenére nem változtat, akkor hívható a rendőrség. A rendőrök először általában figyelmeztetik az illetőt, majd a második bejelentés után bírságot szabhatnak ki. Amennyiben ez sem segít, akkor birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető. Ezt a jegyzőnél, vagy egy éven túl a bíróságon kell kezdeményezni.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Pexels
