Az a gyerek, akit megtanítanak otthon okosan bánni a villannyal, vízzel, gázzal, később felnőttként is hasonlóképpen fog eljárni – tehát nemcsak több pénz marad majd a zsebében, de a bolygónkat is óvja. A pszichológusok szerint már az egészen kicsi gyerekeket is lehet tanítgatni, de a legideálisabb idő erre tizenéves kor előtt van, ilyenkor rögzülnek ugyanis leginkább az energiatakarékosságra vonatkozó szabályok. Amellett, hogy következetesnek kell lenni, mintát is kell mutatni az elvárható viselkedésformákról, így a kicsik könnyebben megértik, hogyan érdemes okosan csinálni. Az is fontos, hogy kapjanak visszajelzést, és mindig dicsérjük meg őket, ha valamit helyesen tesznek. A gyerekek érdeklődőek és könnyen megtanulják a látott mintákból, miért fontos röviden zuhanyozni, vagy csak pár percig, kereszthuzatosan szellőztetni fűtésszezonban.
A tudatosságra nevelés különösen aktuális most, a téli időszámításhoz kapcsolódó óraátállítás kapcsán (ez idén erre a hétre, október 29-ére esik), amikor még hamarabb kell felkapcsolni a villanyt a lakásban. A motiváció és annak magyarázata is számít, legyen szó pusztán pénzmegtakarításról – „az így spórolt rezsipénzből akár külföldre is elmehetünk nyaralni legközelebb” – vagy környezetvédelmi szempontokról – „a majdani gyerekeidnek is maradjon tiszta ivóvize, ne pazaroljuk el a Föld készletét”. Ha a gyerekek megértik, miért kell ezt vagy azt betartaniuk otthon, szívesebben fogják alkalmazni a szabályokat.
Játékosan is rávezethetők a spórolásra
De hogyan vágjunk bele? Nézzük korosztályokra bontva. Óvodás, illetve általános iskolás gyerekeknél a legrosszabb, amit csinálhatunk, ha a spórolós szabályokkal nyaggatjuk vagy zsaroljuk. Ne fenyegessük azzal, hogy, mondjuk, nem kap zsebpénzt, vagy nem mehet ki a játszótérre, nem kap édességet, ha sokáig hagyja nyitva a hűtőajtót, vagy már félórája engedi a meleg vizet a fürdőszobában. Valódi sikert azzal érhetünk el, ha szórakoztatva ösztönözzük a szokások kialakítására. Próbáljuk meg ezeket a módszereket!
- Zuhanyrádió: Kevésbé direkt módszerrel is korlátozhatjuk, mint hogy bemegyünk a fürdőbe, és elzárjuk a csapot. Indítsunk neki zenét a fürdés megkezdése előtt, és kérjük meg rá, hogy egy-két kedvenc dala alatt végezzen a zuhanyzással. Így határt szabhatunk a felesleges vízfolyatásnak.
- Óramegfigyelés: Vegyünk egy ampermérőt, és mutassuk meg neki, hogyan pörög az óra a nagy fogyasztók – mint a mosógép, a bojler, a mikrohullámú sütő – használata közben. De akár a villanyóra elé is állíthatjuk néhány percre. Ezzel érzékeltetjük, hogy minden fordulat pénzbe kerül, amit bizony más, számára sokkal kedvesebb dologra (programokra, játékokra stb.) is tudnánk fordítani.
- Függönyt el!: A téli otthon fűtési energiájának 40%-a kiszökhet az ablakon keresztül. Tehát, amikor feltekerjük a termosztátot, vagy befűtünk a kandallóba, kérjük meg a csemetét, hogy rohanjon körbe a lakásban, és húzza el a függönyöket. Mérjük az idejét, majd dicsérjük meg! Testvérek esetében ez lehet egy vicces verseny is.
- Áramtalanítás: Minden reggel legyen kötelező feladat, hogy az összes olyan készüléket lekapcsoljuk, kihúzzuk, amire nincs szükség a nap folyamán, amíg nem tartózkodunk otthon. Természetesen ezt soha ne egyedül csinálja a gyerek, de fontos, hogy tisztában legyen azzal, semmi dolga a telefontöltőnek a konnektorban, ha nem töltünk vele, és a tévé vagy a konzol sem kell, hogy áram alatt legyen.
- Vetélkedő: Miután elmagyaráztuk neki, hogy miért fontos takarékoskodni az energiaforrásokkal, és hogyan tehetjük meg, játszunk kvízt. Tegyünk fel neki kérdéseket az elhangzott információkkal kapcsolatban, és ha jól válaszol, jutalmazzuk meg egy aprósággal.
Ösztönözzük a tinédzsereket!
A kamaszok különösen hajlamosak elfeledkezni magukról, és akár hosszú perceken keresztül szemezni a hűtő tartalmával, mert nem tudják eldönteni, mit ennének. Nekik sokkal könnyebb elmagyarázni a megújuló energiaforrások fontosságát, és már azt is megértik, hogy az üvegházhatású gázok fokozzák a globális felmelegedést, amelynek következményeit már maguk is érezhetik a bőrükön. Meséljünk nekik fiatal környezetvédőkről, akik az utóbbi időben egyre többször emelnek szót a közösségi oldalakon, és elképesztő eredményeket értek el. A még csak most 20 éves svéd éghajlatváltozás-aktivista, Greta Thunberg neve biztosan nem lesz ismeretlen számukra, de ott van a szintén 20 éves indiai fiú, Aditya Mukarji, aki öt éve kezdett kampányolni a műanyagszívószál-használat ellen. A fiatal srác bejárta a kávézókat és éttermeket, és rávette a tulajdonosokat, hogy cseréljék le a műanyag szívószálakat környezetbarát alternatívákra. És lám, ma már eltűntek a polcokról a felesleges műanyagok.
De elismerésre méltó a 16 éves kenyai srác, Lesein Mutunkei is, aki egyesítette az erdő és a futball iránti szeretetét, miután hallott az erdőirtásról, a klímaváltozásról és a műanyagszennyezésről. Már 15 évesen kedvenc futballklubja minden szerzett góljáért elültetett egy fát, és arra ösztönözte az iskoláját és a klubbot is, kövessék az úton, és legyenek környezettudatosabbak. Ha ezekről a fiatalokról mesélünk a saját kamasz gyerekünknek, azzal olyan magatartásformákkal ismertetjük meg, amelyek rávezethetik arra, hogy egy fiatal is idézhet elő elsöprő erejű pozitív változásokat a világban. És talán legközelebb nem egy vállrándítással intézi el, ha rászólunk, hogy megfeledkezve magáról, ne hagyja nyitva télen az ablakokat órákig, vagy ne a zuhanyzó alatt ábrándozzon, csak gyorsan mosakodjon meg.
Szöveg: Sinkó Edit
Fotó: Adobestock
